A szavak zsarnokságáról
avagy szerkesztői levél a Föld napja alkalmából

Sokan kérdezték tőlem az elmúlt 3-4 hónapban, hogy miért nem került fel több írás a weblapunkra. Válaszolhatnék hivatkozással mindenféle egyéb tevékenységünkre és elfoglaltságunkra, azonban saját nevemben azt kell mondanom, hogy már fojtogatott a szavak zsarnoksága.

Az elmúlt években mindenki írt, gyakran még az is, akinek a magyar helyesírással alapvető gondjai vannak, azonban a virtuális térben a blogok, kommentek lehetőségeit felhasználva szabadon és kontroll nélkül jutatta kifejezésre véleményét. Egy picit magányosan kavarogtam már a szavak sűrűjében, egyre komolyabb energiát igényelt az, hogy az ocsú között búzára akadjak. Néha találtam, de be kell vallanom, azt is inkább könyvek társaságában.

Sivatagi rózsa – avagy a bizalom próbája: a tél

Tavasz végén kiskertem egy újabb lakóval bővült. A piacon szereztem be egy kedves fiatalembertől, aki a különleges növényt „majomfának” nevezte. Szerelem volt első látásra, mármint a kis fácskával. Az eladó biztosított róla, hogy télálló, és bolygatás nélkül hamarosan pompás cserje lesz belőle.
A növénykém imádta a napsütést, sőt a hőséget, egész nyáron gyönyörű vörös virágaival örvendeztette meg a méheket és a járókelőket. Néha olyan sok virágot hozott, hogy ragasztani sem lehetett volna rá többet.

Kiültetés után

"Harminchárom éves lettem én" - Avagy onnan tudom, hogy öregszem, hogy a velem egykorúak fiatalodnak

Próbálom fejben tartani a szülinapokat, de bevallom, nem mindig sikerül. Ilyenkor jól jönnek a különböző programok, amik emlékeztetnek az ismerőseim születésnapjaira.

Nemrégiben egyik ismerősöm nevénél megjelent a figyelmeztetés, hogy ma van e neves napja. Gyorsan írtam neki egy köszöntőt.
Nem vagyok egy kortól stresszelő személy, de gondoltam, mivel nemsokára én is betöltöm a 33-at, megnézem miként is hat ez a szám felírva egy név alá. Így hát megnyitottam fentebb említett ismerősöm adatlapját, és csodálkozva láttam, hogy a 31-es szám szerepel ott. Gondoltam biztosan a Skype hibásodott meg, ezért lejjebb görgettem az adatlapot. S nem, nem a Skype számolta el magát, 1982 helyett 1984 szerepel(t) a születési évnél. Bennem egyetlen kérdés merült fel, és mocorog azóta is: ha már valaki fiatalítani akarja magát, miért pont két évvel? Mire elég két év?

Sok mindent köszönhetünk a multiknak, jót, s rosszat egyaránt. Messzire vezető téma ez, de én most csak egyetlen aspektusát emelném ki: az időszámítást.

Merthogy a multik jelentős időszámítási reformot valósítottak meg az életünkben. Szeptember végétől halottak napjára készülnek, de egyre inkább mégis Halloweent ünnepeltet(né)nek velünk, magyarokkal is. Az első csoki mikulások novemberben kerülnek ki, és a karácsonyi csinnadratta sem várat már ezek után sokáig. Januárban még ki sem hűlnek a szilveszteri holmik után a polcok, máris megjelennek a Valentin-nap szokványos rózsaszín-piros tárgyai (főként szívecskéi), február végétől pedig a húsvéti tojások és nyulak uralnak mindent. A pünkösd ilyen szempontból semmi érdemlegeset nem jelent – nem is baj, tegyük hozzá. Július végétől az iskolaszerek sokkolják a diákokat (lelkileg) és a szülőket (anyagilag).

Erre a látványra számítottam én is tegnap, 2015. augusztus 15-én, iskolatáska, füzet, írószer és mindenféle gyerekcsalogató holmikra. Ehelyett az egyik áruházláncban teljesen más jellegű díszlet fogadott: töklámpások, denevérek, télre gyűjtögető sünök.

Minap írtam pár medvehagymás ötletet és írtam a növénykéről is, főleg azért, nehogy valaki nagy lelkesedésében nekiindulva összekeverje mással és persze a szokásos példát hoztam a gyöngyvirággal. No de akad egy igazi szakértőm, aki menten felhívta a figyelmemet néhány alapvető dologra, ami először eszembe sem jutott, pedig azért én is úgy nőttem fel, hogy nőtt a kertben mindenféle, így nagyanyám kedvenc virágából, a gyöngyvirágból is akad elég sok.
Ahogy ezt eszembe juttatta, már rá is jöttem – igaz, sok helyen olvassuk, hogy ne keverjük össze, de mégis hogy is keverhetnénk, hisz alapvető dolgokban különböznek.