Mindennapjaink tele vannak apró, de gyakran bosszantó, máskor vicces mozzanatokkal. Különböző ügyeink intézése során nem egyszer érezhetünk magunkon mesemotívumokat. Egy-egy hivatali ügy elintézése szükségelteti a három napot, s az intézmény oly’ messze van tőlünk, mintha túl lenne az Óperencián.

[bővebben]

Értetlenkedünk

Avagy maradjon otthon az, aki influenzás!

Pár nappal ezelőtt ledöntött lábamról az influenza, amit szó szerint kell érteni. Magas láz, hidegrázás, fejfájás, fokozott undor a folyadék látványától is, amit pedig innunk kell ilyenkor, nehogy kiszáradjunk.

Egeszsegesek ital
Végiggondolva, vajon hol is szerezhettem be ezt az életemből egy cseppet sem hiányzó nyavalyát, hamar beugrott a kép, amint a postán, a boltban, az utcán csapzott emberek hamuszínű arccal méreteseket tüsszögve szórják világgá a cseppfertőzésüket.
Sosem értettem, hogy ők miért ennyire antiszociálisak, és miért akarnak másokat is megbüntetni. Azt sem tudtam soha felfogni, hogy ők miért hiszik el magukról, hogy elpusztíthatatlanok, és a szövődményeknek teljesen ellenállóak. Az, hogy munkájuk van és pótolhatatlanok? Bevallom, ezt a gondolatot elhessegetem, mert tartósan magas lázzal nincs ember, aki képes lenne megfelelő minőségű munkát végezni. Arról meg még nem is beszéltünk, hogy olyanok, mint a bowling golyó: egy jó célzással letarolják az egész környezetüket.

Meghalt Lajos… az a szombat reggel róla szólt és a rettegésről… mi, szüleim és én, rettegve vártuk a reggelt, Lajos viszont minden bizonnyal ebből csak a napfelkelte után érezhetett meg valamit, ha egyáltalán megérezte. Azon a napon ugyanis elérkezett az a pillanat, mely azért még a magyar családok egy részénél a téli időszakra (tekintsünk el a mostani időjárástól) és elsősorban a falvakra jellemző: disznóvágás nagybátyáméknál. Amint talán erre most fény derült, Lajos, az áldozat, egy jól megtermett egészséges sertés, amely eddig vígan éldegélt kis barátai, a tyúkok, kakasok, kutya, macskák társaságában, és ahogy látszik, szerető gazdái még nevet is adtak neki.

Közel egy éve száműztem a televíziót az életemből, és ez olyanfajta hiány, amit képtelenség annak érezni. Sokkal inkább szabadságként és az idő hasznos eltöltéseként fogható fel. Pontokba szedve osztom meg Kedves Olvasóinkkal a tapasztalataimat, hátha mások is követik a példámat!

 

Tv nelkul

Ötéves voltam, amikor a szüleim először vittek el a szomszédos faluba, ahol hetente tartott órát kicsi leányoknak egy valamilyen úton-módon odakerült balett-tanár. Sosem tudtam meg, vajon tanárbácsink hogyan került egy párszáz fős településre, miért kezdett el órákat adni, ami sajnos nem is tartott sokáig, mivel egy év után elköltözött és így az én balett-táncosként elképzelt karrieremnek is vége szakadt. Azóta sem folytatódott semmilyen formában, viszont egy dolog megmaradt bennem valószínűleg örökre, az pedig magának a balettnak és a táncnak a szeretete.

 

Balettora

 

De most hogy is jutott eszembe újra? Még karácsony előtt felhívtam szüleimet, vajon mit csinálnak és döbbenten hallgattam édesapám válaszát: „Anyáddal balett-óránk van." Nos, valószínűleg hallhatta, hogy válasza kicsit bővebb magyarázatot igényel, így hozzátette, hogy „Diótörő-program van" és mondandója megerősítése végett csapott egy nagyot a kicsi kalapáccsal. Már mindent értettem, hisz az ünnepek előtti készülődésnek, a diós bejglinek és zserbónak előzménye a belevaló megtörése és édesapám a maga humoros módján szerette volna közölni, mi is a délutáni program.

December 31. Ilyenkor azt érzem, hogy a körülöttem élők egy része kisebb mértékben megőrül, kivetkőzik önmagából és mindenfélét durrogatva, iszogatva köszönt egy napot, ami csak annyiban különbözik a többitől, hogy már nem 2014, hanem 2015 fog előtte évszámként állni. Sosem értettem ezeket a reakciókat... számomra mindig is érthetetlen volt, hogy ezen a napon miért muszáj ébren maradni, akkor is, ha épp nincs hozzá kedvem és mondjuk irtózatosan fáradt vagyok. Miért kell pezsgőt inni, vagy bármilyen más alkohol tartalmú italt, akkor is, ha nem szeretem. Miért kell mindenféle fura fejfedőket és maszkokat húzni, trombitálni, amit én fülsüketítőnek érzek... és még folytathatnám a sort... Gondolom, most mondják a kedves Olvasók, hogy „na itt is egy szilvesztergyűlölő"... Pedig nem.

2018. január 19. Péntek
Sára, Márió

Aktuális kérdés

Hogyan tetszik az oldalunk?
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
Összes szavazat:
Első szavazat:
Utolsó szavazat:
 
Powered by Sexy Polling
 

Életmód