Azt még megértem, bár átérezni kevéssé tudom, ha valaki nem akarja átlépni az amúgy cseppet sem bűvös 30-as számot. De az, hogy lecövekeli magát kicsivel utána, és nem engedi, hogy az élete hajója eggyel-kettővel távolabbi kikötőbe menjen...
Ilyenkor az ember minden évben eggyel feljebb veszi a születési évét?
Meddig akar egy nő 31 éves lenni?
S mit gondolnak a régi ismerősök, akik nagyon is jól tudják, hogy nem ez a helyes évszám? Nevetnek? Sajnálkoznak? Vagy kedvet kapnak ők is a virtuális fiatalodáshoz?

Mert igen, azt a korszakot éljük, amikor a fiatalság dívik, és a kor előrehaladtával az ember azt érzi, hogy mellékvágányra kerül.
Legalábbis ez van benne a köztudatban és a média generálta felfogásban. Azonban az érem másik oldala az, amikor az ember végignéz idősebb ismerősein, és rájön, hogy teherbírása és szakmai tapasztalata miatt hamarabb alkalmaznak egy 60 évest, mint egy 20-as évei elején járót. Amikor a nyugdíjasok aktívan élik az életüket, és jut idejük olyanra, amire egy munkás 30-40-es álmában, ha gondolhat. Majd csak akkor, ha megéli a nyugdíjat...

S nem értem, miért épp két év? Miért nem három? Vagy öt? Az már sok? De mit tud a -2, ami miatt egyáltalán felkerülhet egy adatlapra?

S mit gondol az, aki feltette? Hogy ebben a rohanó világban az ismerősök úgysem tartják nyilván az ő születési évét? De ha nem tartják nyilván, nem érdekel senkit, akkor miért veszi a fáradtságot arra, hogy meghamisítsa?

Kérdéseim egy részére jövő ilyenkor fogok választ kapni, mert ennek az illetőnek a szülinapját biztosan nem felejtem el, és árgus szemekkel fogom figyelni, hogy a nap és hónap előtt milyen évszám szerepel, s ő lesz az első, akinek nem boldog születésnapot, hanem boldog fiatalodást fogok kívánni...

Frissítés: sajnos nem tudtam feltenni az örök fiatalság kérdését feszegető kérdésemet, az illető eltávolított ismerősei közül, és feltehetően olvasóink köréből is elvesztettük. - Fiatalság, bolondság!