Mindennapjaink tele vannak apró, de gyakran bosszantó, máskor vicces mozzanatokkal. Különböző ügyeink intézése során nem egyszer érezhetünk magunkon mesemotívumokat. Egy-egy hivatali ügy elintézése szükségelteti a három napot, s az intézmény oly’ messze van tőlünk, mintha túl lenne az Óperencián.

[bővebben]

Értetlenkedünk

Előre bocsátom: csak enyhe emberiszonyom van, illetve alig egy évtizede regisztráltam egy közösségi oldalon. Mire lett 330 ismerősöm, besokkoltam és töröltem magam.

 

A minap megláttam az egyik tv-csatornán egy vetélkedőt és ilyenkor mindig elfog a kíváncsiság, vajon mennyit tudhatok, nyerhetnék-e a játékban. Aztán mindig eszembe jut, mennyi kérdés van, amire az ember a választ csak akkor tudja, ha egy általa teljesen haszontalannak ítélt egyetemi kurzuson netán megjegyzett valamit és hirtelen beugrik a válasz…

A tanár is ember... igen, még mindig annak érzem magam, bár a reggel 8-kor kezdődő vizsgasorozat még mindig nem ért véget és már 15.30 körül van... Reggel óta nézem, hogy kedves hallgatóim inkább felnyársalnának tekintetükkel, mintsem írnának valamit az előttük lévő papírra. Helyesebben szólva: bárcsak néhányan tényleg nem írnának le semmit, hisz hatalmas mennyiségű új ismerettel gazdagodom (és nemcsak én, hanem tanárkollégáim is) ebben a félévben újra. Hihetetlen az új ismeretanyag, melyre egy tanár a vizsgaidőszak beköszöntével szert tehet, hisz az emberi kreativitás és főleg az egyetemi padban ücsörgő emberek kreativitása nem ismer határokat. Íme néhány e jeles gondolatok közül:

2018. április 20. Péntek
Tivadar, Odett

Aktuális kérdés

Hogyan tetszik az oldalunk?
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
Összes szavazat:
Első szavazat:
Utolsó szavazat:
 
Powered by Sexy Polling
 

Életmód