Otthonunk

Napjaink ünnepi kalendáriumában a legrangosabb helyet keresztény ünnepek foglalják el, amikor a társadalom egyre nagyobb tömegei válnak vallástalanná, egyre kevésbé tudják mit kell ünnepelni.
Ünnepek azok a kitüntetett alkalmak, napok, amelyek kiemelkednek a hétköznapokból. Az ünnep az idő egészéből kiemelt, rendkívüli idő. Úgyis mondják az ünnepek kutatói, hogy szent idő. Az ember kiemelkedik a megszokott időből, felülemelkedik a hétköznapokon, ugyanakkor az ünnep csak a hétköznapok függvényében érthető meg.
Az ünnep fontos alkotóeleme a csend - napjainkban talán ez hiányzik leginkább az ünnepekből.
Barna Gábor kiváló vallási kultúrakutatónk meglátása szerint a karácsony nemcsak a Megváltó születésének gondolatát veszítette el, hanem egyre inkább "szeretet-ünnep" jellegét is, napjainkban a karácsony inkább az ünnepet megelőző hetek vásárlási alkalmait, a fogyasztás ünnepét jelenti.

 

Karacsonyi alma dio


A pénzhez, mint a szerencse, a jólét forrásához, kapcsolódóan az általános fizetőeszközként történő bevezetése óta eltelt évszázadok során világszerte számos hiedelem kötődik. Különösen aktuálisnak érezhetjük a pénzügyeink rendezését ebben az év végi időszakban, így hát jövőbeli gazdagodásunk érdekében ezúttal pénzhozó hiedelmeket és szokásokat gyűjtöttünk össze:

Penzre fel2

Nyugodtan állíthatjuk, hogy a szerencse az élet azon kevés jelenségei közé tartozik, amit mindig örömmel fogadunk. Talán csak a színészek nem örülnek a szerencsekívánságoknak. Életünk minden pillanatában jól jön, áthatja mindennapjainkat (pl. amikor visszamegyünk otthon hagyott tárgyainkért, szinte gondolkodás nélkül leülünk), köszönéseinket („van vagy volt szerencsém; legyen máskor is szerencsém”; találkozásnál a kihez van szerencsém?, vagy a „minek köszönhetem a szerencsét?”), kifejezéseinket (a szerencsés emberre mondják, hogy mázlista, ördöge van; sikeres, burokban vagy jó órában született; megfogta az Isten lábát; jól imádkozott; a varjú is neki károg; almát szed a száraz fáról; elkapta a szürke ló farkát; még az ökre is borjadzik; ha szarba markol, az is arannyá válik a kezében; az istennyila is csak mellette csap le).
Sokat foglalkoztunk már a témával, érintettük állatszimbólumokról, növény-szimbólumokról szóló írásainkban, illetve teljes írást szenteltünk a szerencse szimbólumoknak. Azonban Fortuna mindig jöhet, főként év végén és egy új év elején, így hát szilveszterre hangolódva különböző népek szerencsehozó, illetve balszerencsét vonzó hiedelmeiből és szokásaiból válogattunk egy csokorra valót.

 

Szerencse1

Állatokkal mint szimbólumokkkal foglalkozó írásunk következő részében a régi időkbe nyúló, de sok változáson átesett állatjelképeket mutatunk be: majom, holló, kígyó és egér képezi ezúttal vizsgálódásunk tárgyát.

 

Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk Kedves  Olvasóinktól a régi közmondásokból csemezgető írásunkkal kapcsolatosan. - Illetve finoman tudtunkra adták, hogy a karácsony előtti időszak talán nem a legalkalmasabb Erdélyi János A magyar közmondások könyvében (Pest, 1851.) található közel 9.000 darab régi magyar mondás áttekintésére, de azért szívesen olvasnák tovább válogatásunkat. 

Következzenek újra eleink régi mondásai, a korábbiaknak megfelelően korabeli helyesírással és zárójelben Erdélyi János magyarázataival. Talán a karácsonyi vendégváráshoz is találunk köztük hasznos szófordulatot!

2017. december 16. Szombat
Etelka, Aletta

Aktuális kérdés

Hogyan tetszik az oldalunk?
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
Összes szavazat:
Első szavazat:
Utolsó szavazat:
 
Powered by Sexy Polling
 

Életmód