Szerencseszimbólumok

Kategória: Feng Shuink 2014. február 17., hétfő 19:08

A szerencseszimbólumokat főleg év elején használjuk tudatosan. Azonban nem kell őket csak az újévhez kötni, egy kis szerencse senkinek sem árt az év bármely napján. Persze az, hogy kinek mit jelent a szerencse, az egyénfüggő. A szerencse fogalmát a magyar értelmező kéziszótár ekképpen jelöli meg: „Sorsunkat alakító, akaratunktól független, véletlen(nek látszó) esemény(ek), körülmény(ek sora)."
Írásunkban néhány szerencséhez kapcsolódó jelképet szeretnénk bemutatni.

 

 

Lópatkó:

 

Talán a legismertebb szerencseszimbólum a lópatkó, melyet stilizált változatán kívül sok háznál megtalálhatunk kézzel fogható eredeti formájában.
A lópatkó a magyar népi hitvilágban különösen fontos mágikus tárgy. A Szilágyságban azt tartották, hogy aki hétlyukú patkót talált és hazavitte, annak a kívánsága teljesült. A patkót betették a ház alapjába, vagy a küszöbre szegezték (kanyarulatával befelé), hogy bevigyék a szerencsét a házba.

Szerencseszimbolum1
Magyarországon több helyen is vályúba tették, hogy megvédjék az állatokat a betegségektől. Az angolok a vitorlások árbócára is felhelyezték. A kelta hiedelmek szerint a talált és a hét szeglyukú patkó nagy szerencsét hoz, mivel sarló alakú, ami a kelták szerint a Holdistennő jele. Mágikus tulajdonságait erősítette az is, hogy a szelleműző fémből, vasból készült. A vas a rossz szellemek elűzésére szolgáló anyagnak számított, „vasat fogni" annyit tett, mint „fán lekopogni".


Az a vas, amelyiket találjuk, és nem vásároljuk, megvéd minket a szellemektől, ez a felfogás is erősítette a szerencsét hozó talált patkó mítoszát.
Mivel a boszorkányok félnek a lovaktól, a hiedelmek szerint visszafordulnak az ajtótól, amelyre lópatkó van szegezve. A lópatkó bűvös erejét fokozta, ha a mágikus számra utalva hét szöggel verték fel. Az ekképp felszegezett lópatkók láttán a démoni lényeket szörnyű félelem fogta el, ezért a gonosz erők nem győzedelmeskedhettek a ház lakóin, illetve állataikon.
A felravatalozott halottra helyezett vastárgyak között gyakran ott volt a patkó.


U alakként felszögezve, száraival felfelé szarvnak tűnik, a szarvak pedig több ezer év óta a ház védőinek számítanak. Az ősi Szarvas Isten volt az a pogány védőisten, akit a keresztények Sátánná változtattak. Azonban a Szarvas Isten szarvai mind a mai napig óvnak a veszedelemtől: a felfelé, V alakban álló szarv a győzelem jele, illetve több helyen valódi szarvpárokat helyeznek a ház ormára védelem gyanánt.
A keresztények a patkót a ház külső falára felerősíteni nem U alakban javasolták, hanem C-ként, így a patkó Krisztus jelévé vált.
A patkó jelképe az U betű, és sokan szeretik, ha például a rendszámukban megtalálható ez a betű.

 

Hogy miért épp a lópatkó érdemelte ki a szerencsehozásnak ezt a világszerte ismert jelentését? Erre több választ is találhatunk.
A lovat a legtöbb kultúrában varázserejűnek tartották, ezért nem voltak ritkák a lóáldozatok sem. A lovak fejét, koponyáját a kapuk fölé is feltették, hogy védelmet adjon a lakóknak. Később ezt váltotta fel a patkó.
Talán csak arról volt szó, hogy ha a ló lábát megvédte, akkor az embereket is megvédheti a bajtól.
A ló státuszszimbólum volt, akinek lova volt, az nem számított szegénynek.
Az ördög lábát patkóhoz szegelték, hogy ne tudjon rosszat tenni, más hagyomány szerint pedig a patkó távol tartja a pajkos angyalokat.

Az újévi szerencsepatkóhoz fűződő hit ettől független, újabb, városi eredetű. A szerencsepatkó ismert Európa szerte, Indiában és arab területeken is.

 

 

A kéményseprő:

 

Szerencseszimbolum2

Nagyvárosainkban már a középkorban működtek kéményseprők. Falvainkban, mezővárosainkban a XVIII. századtól vált egyre rendszeresebbé jelenlétük.
Különböző viselkedési magatartások vannak a köztudatban a kéményseprőkkel kapcsolatban: ha találkozol vele, fogd meg a gombodat addig, amíg nem pillantasz meg egy szemüveges embert. Van, akik szerint meg kell őket puszilni, mások arra esküdnek, hogy meg kell fogni a gombunkat – és akár 13-szor el is csavarhatjuk.
A kéményseprők a hiedelmek szerint kipucolják az életünkből a balszerencsét, és lehetővé teszik, hogy bekopogtasson a jószerencse.
A tüzet őrzik, vigyázzák, jelképezhetik a gazdagságot is.
A feketéhez kivételesen pozitívumok kapcsolódnak.
A hiedelmek szerint a kéményseprő azért hoz szerencsét, mert kenyerét a mágikus anyag, a korom által keresi. Mivel ezt kisöpri a kéményből, ahol a rossz szellemek laknak, természetfeletti adottságokkal rendelkezik.
Megszabadít a piszoktól, a rontástól, betegségektől, a rejtett titkoktól.
Segít a spirituális fejlődésben, a tisztánlátásban.
Kapcsolatban áll családi tűzhellyel is, ezért a kéményseprő utalhat a közösségi szórakozásokra, örömre is.

 

 

 

Katicabogár:

Szerencseszimbolum3

Az antikvitás óta szerencsehozó erőt tulajdonítanak neki.
Főként a hétpettyes katicabogár tekinthető pozitív előjelnek.
A szerelemben és a gazdagodásban hoz szerencsét annak, akire rászáll. A hamarosan bekövetkező szerelmi boldogságot, esetleg házasságkötést jósol, vagy gyermekáldást hoz.
Anyagilag nagy nyereséget eredményező üzleti kapcsolatokra is utalhat. Megóv a veszélytől, lehet termékenységi talizmán is.
A középkorban Szűz Máriának szentelték.
A tavasz hírnöke, gyakori tetoválási minta azok körében, akik szerencsére és gondtalan életre vágynak.
Békesség, megnyugvás, a kellemes, de személytelen élmények szimbóluma.
A katicabogár jelkép előzménye az egyiptomiak szkarabeusz-tisztelete. Egyiptomban a szkarabeusz, a gömböt görgető galacsinhajtó bogár a napgolyót maga előtt gurító hajnali Nap megtestesítője volt. A hiedelem szerint csak hím szkarabeusz létezik, ezért az önmagából keletkezés és teremtés jelképe. Mivel felbomlásból keletkezik, az újjászületés, feltámadás, halhatatlanság jelképeként is értelmezhető.

 

 

 

Gomba:

Szerencseszimbolum4

Szerencsehozó tulajdonságát a gyors növekedése, szaporodása miatt nyerte el.
A gombák a növény- és állatvilág határán állnak.
Az ősi Kínában a hosszú élet, illetve a halhatatlanság szimbóluma volt. Mágikus hatású, isteni eredetű növénynek tekintették. A csiperkéről azt tartották, hogy csak akkor terem, ha a császárságban béke honol; ezért a császárság rendjének, az uralkodó helyes gondolkodásának, azaz az égi megbízatás teljesítésének jelképe lett.
Vallási szertartásokhoz, sámán-jóslatokhoz gombából is készültek hallucinogén főzetek. Mivel egyes gombafajok körben nőnek, az európai néphagyomány ehhez a gombák varázserejét kapcsolta, és a gombák mágikus gyűrűjében a boszorkányok éjjeli táncparkettjét látta.
A gombák szerencseszimbólumként a váratlan ötletek, javaslatok felbukkanását is segítik.

 

 

 

 

Négylevelű lóhere:

Szerencseszimbolum5

A patkó mellett talán a másik legismertebb szerencseszimbólum, mely szerencsét, gazdagodást, boldogságot hoz.
Szerencsehozásának oka ritkaságában rejlik.
Segít észrevenni az elsőre jelentéktelennek tűnő dolgokban is a nagy lehetőségeket.
Alakja miatt a kereszténységben fontos szerepet kapott. Mivel benne rejlik a kereszt szimbóluma, távol tartja a gonoszt, a negatív támadásokat, felhívja a figyelmet a hit erejére és fontosságára. Levelei a hitet, reményt, szeretetet és szerencsét jelképezik.

 

 

 

 

Elefánt:

Szerencseszimbolum6

Főként az indiai és a kínai hagyományokban tartják szerencsehozó élőlénynek.
A kínai térrendezés javasolja, hogy helyezzünk el otthonunkban hét darab felfelé álló ormányú elefántot. A feng shuiban az elefántok mindig „súlyoznak", azaz segítenek megtartani az adott területen elért sikereinket. Az elefántok felálló ormányába csúsztatott papírlapra írt kívánságok hamar teljesülnek.
Az elefántok a hosszú élet, egészség, anyagi javak, ugyanakkor a tudás és az erő szimbólumai is.
Indiában az erő és a bölcsesség szimbóluma. Innen ered az az elképzelés, mely szerint a világtájakat négy, vagy nyolc elefánt őrzi.
Buddha nemzője egy fehér elefánt.
Arisztotelész az elefántbikában a hitvesi hűséget látta, mivel amikor nősténye viselős, nem közelít hozzá, és nem közösül más nősténnyel sem.
A római korban a halhatatlanságot, a halál feletti győzelmez jelképezte, mivel az elefántokat háborús célra is felhasználták, katonai győzelem jelképe is kapcsolódott hozzá.
A kereszténységben az elefánt Krisztus szimbóluma.
Nyugat-Európában az elefánt az esetlenség, ügyetlenség megtestesítője.

 

 

 

Malac, disznó, vaddisznó:

 

Szerencseszimbolum7

A malac a hagyományok szerint orrával előtúrja nekünk a szerencsét. A bőség, jólét, gazdagodás, termékenység jelképe. Anyagi biztonságot, gyarapodást is hozhat nekünk.


A disznó megítélése nem ennyire egyértelmű. A vaddisznó Egyiptomban tisztátalan állatnak számított, a buddhizmusban a létezés körforgásában a tudatlanság, lustaság, falánkság szimbólumaként jelent meg. Kínában az erőszakosságot kapcsolták hozzá. A háziállatként nevelt disznó azonban a bőséget jelképezte. Japánban a bátorság és a hősiesség megtestesítője volt. Az antikvitásban nagyon sokszínű jelkép volt (pl. Odüsszeusz társait Kirké disznókká varázsolta, Arész/Mars hadisten állata). A kelta-gall hagyomány a szellemi hatalomhoz kapcsolta. A zsidó hagyományok negatív képzeteket társítanak hozzá. A keresztény értelmezésben az ördög szimbóluma, mely az Egyházat támadja. Több helyen is a bujaság, tisztátlanság, a Gonosz kísértő erejének jelképeként jelenik meg.

 

Azt, hogy valóban szerencsét hoznak-e a bemutatott szimbólumok, nem garantálhatjuk.

„Muszáj hinnünk a szerencsében. Egyébként mi mással magyarázhatnánk azok sikereit, akiket nem szeretünk?"
Jean Cocteau

 Szerencséhez kapcsolódó hiedelmekről ITT olvashatnak.

Legközelebbi írásunkban sokat használt, de talán kevéssé ismert állatszimbólumokat mutatunk be. Volt szerencsém!


Folytatjuk

Utoljára frissítve: 2016. december 29., csütörtök 11:58
2018. április 20. Péntek
Tivadar, Odett

Aktuális kérdés

Hogyan tetszik az oldalunk?
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
Összes szavazat:
Első szavazat:
Utolsó szavazat:
 
Powered by Sexy Polling
 

Életmód