Gyümölcs
"A Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség."
(Biblia)
A gyümölcsök főként a halhatatlanság, újjászületés, termékenység, és maga az élet szimbólumaként jelennek meg. Emellett a teremtéstörténetek kedvelt szimbóluma. Egy állapot betetőzése, majd a benne rejlő mag miatt egy következő kiindulópontja, emiatt sokszor utalnak az eredetre is.
Gyakran a bőség jele, a bőségszaruk és az isteni lakomák gyakori alkotója.
Az ősi keleti és antik anyaistennők attribútumai. Az antikvitásban a gyümölcsök és a virágok a halotti rítusok felajánlásai voltak, illetve Démétér/Ceres földművelés istennőjének, valamint a megszemélyesített Bőségnek és Nyárnak az attribútuma.
Az arab zodiákus hagyomány szerint a tizenkét ágú gyümölcsfa termései az állatövi jegyek és a csillagok.
A bibliai bűnbeesés gyümölcsét szőlőnek, fügének, cseresznyének, leggyakrabban pedig almának szokták ábrázolni.
A gyümölcstelenség a meddőség jelképe.
A kereszténységben Jézus Szűz Máris méhének gyümölcse. Átvitt értelemben az ember cselekedetei is gyümölcsök.
A lélek 12 gyümölcse a szeretet, az öröm, a béke, a szenvedés, a gyengédség, a jóság, a hit, az alázatosság, a türelem, a szerénység, a mértékletesség és a szüzesség.
A gyümölcsök a föld termékenységét is jelképezik, de akár szexuális szimbólumok is lehetnek.
A festőművészet kedvelt témája.
Cseresznye
"Mikor virágos minden út
s fehérek a cseresznyefák,
minden, mi volt, eszembe jut."
(Macuo Basó)
A cseresznye nem hiányozhat honlapunkról, a csocsoszan.hu-ról.
Mivel a tavasz gyümölcse, Kínában a remény, ifjúság, termékenység, női szépség jelképe.
Japánban a cseresznyefák virágzásának különleges jelentősége van. A Sakura a cseresznye, cseresznyevirágot jelenti, amely a törékeny szépség és mulandóság, a tisztaság és egyszerűség jelképe. A josino (yoshino) cseresznyefa a XVIII. század végére lett nemzeti szimbólum, mindenhová ezt ültették. Myogisan Sakura no Sato-ban 15.000 darab cseresznyefa van. A szamurájok életét a lehulló cseresznyevirághoz hasonlították, mert életük rövid, de haláluk nemes célt szolgál. A gyorsan hervadó cseresznyevirág az ideális halált, és az evilági javaktól való elfordulást és a létezés bizonytalanságát is kifejezi.
Japánban a házassági ceremóniákon a teát cseresznyevirág-főzettel helyettesítik, és ilyenkor a boldogság jelképe.
A kereszténységben a jótétemény, kedvesség jelképe, ezért gyakran ábrázolták a gyermek Jézus kezében.
A magyar néphagyományban a Borbála-napon levágott, kizöldülő cseresznyeág esküvőre utaló szerencseszimbólum. Vágásának szokását Szent Borbála legendájának az a mozzanata ihlette, hogy a megkínzott szűz fejére Krisztus a Paradicsom virágaiból koszorút helyezett, mire összes sebei meggyógyultak. Ez Borbála menyegzői koszorúja is, mely Jézussal való mitikus egyesülésére utal. Mivel a lányok húsvér férfi után vágyakoztak, kialakult a szokás, hogy a szűz segítségét kérték ehhez. Borbála napján, december 4-én cseresznyeágat vágtak, és ha kizöldült, akkor hamarosan férjhez mentek.
Csehov Cseresznyéskertje az elveszített múlt iránti nosztalgiát és a múlt ábrándjába kapaszkodó Oroszországot jelképezi.
Napjainkban gyakran az üdeség, a csók, vidámság, tavasz jelképe. A páros cseresznye a szerelem, párkapcsolat jelölője.
A gránátalma
"És miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy e rossz helyre hozzatok minket, hol nincs vetés, sem füge, sem szőlő, sem gránátalma, és inni való víz sincsen!"
(Biblia)
Az antikvitás óta közkedvelt gyümölcsöt mintha csak napjainkban fedeznénk fel újra.
A sokmagvú és piros gyümölcsök a termékenységet, a szerelmet és az életet szimbolizálják.
Mivel nem támadják meg a férgek, a tisztaságot is kifejezi.
Kínában a bőség, boldogság, gazdag gyermekáldás jele.
A buddhizmusban az őszibarack és a citrusfélék mellett szent gyümölcsöt jelent.
Egyiptomban a halottak sírjába helyezték a lét folytonosságágának jeleként.
Gyakran az anyaistennők attribútuma: Héra/Juno kezében a termékenység jelképe.
Rómában a Concordia, Egyetértés ábrázolásain arra utal, hogy az egyetértő lelkeknek olyan egységben kell lenniük, mint a gránátalma magjainak, s ebből az egyetértésből születik majd meg a bőség.
Termékenységi jelentésére utal az a szokás, hogy házasságkötéskor földhöz vágják, hogy magjai szétszóródjanak. Görögországban ma is a lét és megsemmisülés, a termékenység szimbóluma, és napjainkban is a lakodalmi szokások részvevője.
Perszephonénak/Proserpinanak azért kellett az alvilágban maradnia, mert mire anyja megtalálta, Hadész megetette vele az Alvilágban termett gránátalma magját.
A zsidó hagyományban is a megújulás, termékenység szimbóluma, valamint jelképezte az áldást, amely az Istennel kötött szövetség eredménye. Az Énekek énekében a menyasszony szépségének szimbóluma.
A kereszténységben a szeretetet szimbolizálja a gránátalmafa termése és virága is.
Az öröklét és a szellemi, spirituális termékenység jelentése is hozzá kapcsolódik. A koptoknál, az egyiptomi keresztényeknél a gránátalma a feltámadás szimbóluma. Jelölte az aszkézist is a papi rend belső értékeknek szentelt életére utalva, hiszen a gránátalma valódi értékét az élvezhetetlen, durva külső takarja.
A középkori Mária-kultusz idején a gránátalma magjai a Szűzanya számos erényeire és mérhetetlen irgalmára utalt.
A XV. századi Európában a gránátalma motívum a szőnyegek és brokátok kizárólagos díszítője.
A reneszánsz óta a magyaroknál is elterjedt motívum. Lehet, hogy őseik Ázsiából hozták magukkal. Mátyás királyunk udvarában vörös márvány gránátalmák ékeskedtek.
FŰ
fű
Alfred Anderschnak
a fűbe haraptak
s a fű fölött
kinőtt a fű
az a fű nőtt ki
amelybe mi
fogunk beleharapni
a fűbe harapunk
és ama fű fölött is
kinő a fű majd
az afű nő ki
amelybe ti
fogtok beleharapni
a fűbe haraptok
és ama fű fölött is
kinő a fű majd
(Eörsi István)
A fűhöz nagyon sokszínű képzetek kapcsolódnak.
A fűféléknek közel 14.000 faja él a világon és ökológiai szempontból a legsikeresebb növények, mert világszerte az összes növénytakaró-típusban megtalálhatóak a pázsitfüvek.
Mivel keskeny, lágyszárú növény, gyakran az alázatosság, alárendeltség, szerény észrevehetetlenség szimbóluma.
Mivel gyorsan és bőségesen szaporodik, a bőség jelképe.
Ciklikusan elpusztuló és megújuló képessége miatt jelezheti az enyészetet és mulandóságot, de épp emiatt a tulajdonsága miatt gyakran a füvekhez kapcsolják a hosszú életet és az egészséget is. Erre utaló népi elnevezések: forrasztófű, gyógyfű, az élet füve.
A rómaiaknál a fűkorona adományozása a katonai erények legnagyobb elismerését jelentette.
Az Ószövetségben a friss, sarjadó fű az igazak újjáéledésére utal, illetve jelenti az emberi sorsot. A gyorsan elszáradó fű az elmúlásnak és az ellenséges hatalmak megsemmisülésének is a jelképe.
A fű a meghódolás jelképe. A nomád hódító a meghódított területeken elsőként vizet és fűcsomót kér a legyőzöttektől. Anonymus Gesta Hungarorumában Árpád vezér a Tisza és a Bodrog vidékének meghódítása után vizet és fűnyalábot kér az ott lakóktól.
A magyar népmesékben gyakori motívum, hogy a táltos élesztő- vagy forrasztófűvel kelti életre gazdáját.
Napjainkban a fűhöz általában egy korszak lezárását és egy új korszak kezdetének indulását társítjuk.
Nagyapáink- dédapáink korában az egyik legnagyobb átoknak az a kívánság számított, hogy "Gyepesedjen be a portád!" - hiszen ez a terméketlenséget és az ebből fakadó szegénységet, ínséget jelentette. Napjainkban pedig a szép fű inkább a porta tulajdonosának gazdagságára utal: megengedheti magának, hogy ne termeljen, és van is ideje a füvet locsolni, nyírni.
Bambusz
"Az ember teherbírása olyan, mint a bambuszé, amely sokkal rugalmasabb, és többet bír, mint gondolnánk."
(Jodi Lynn Picoult)
A Dél- és Délkelet-Ázsiában őshonos pázsitfűfélékhez tartozó növény szimbolikája a keleti kultúrákban igen gazdag.
A szerencse és újévi üdvözlések szimbóluma.
Hajlékony, az ég felé törő, egyenes szárú növény, ezért az alázat, a rugalmasság, az alkalmazkodás, a tökéletes ember szimbóluma, aki meghajol a vihar előtt, majd újra felemelkedik.
Szárának üressége miatt a buddhizmusban a szív ürességére utalva a belső lemondás erényét jelképezi.
Nem tűnik masszívnak, mégis ellenáll a legkeményebb télnek és a legforróbb nyárnak. Nem olyan törékeny, ahogyan azt gondolnánk - ezért azt is szimbolizálja, hogy ne ítéljünk első látszat alapján.
Zizegő hangja az áhítat és a megvilágosodás szimbóluma.
Jelentheti a ragaszkodást és a hitvesi egyesülést, soványsága miatt akár öregembert is.
A bambuszdomb az életerőt jelképezi. A bambuszerdő pedig az akadályokat, a bűnök erdejét, amin csak a tigris, a spirituális hatalom szimbóluma tud áthatolni.
A Távol-Keleten, Japánban és Indiában a bambusz a világtengelyt jelenti, ami az ősi vizekből nőtt ki.
A hindu mitológiában az örökkévalóság, az örök ifjúság szimbóluma.
Mivel nagyon ritkán -fajtától függően 18-60 évente - virágzik, Kínában a "sohanapjánt" ekképpen fejezik ki: "Majd ha a bambusz virágzik."
A feng shui gyakori eleme, mivel szinte bármely életterületre képes becsábítani a csít, a pozitív energiát.