Karácsony. Hal. Főzve, sütve, akárhogy, de tradíció. Nálunk is, ezért elindultunk halat szerezni. Favásárlás – jó hatalmas legyen, hal is kell – az nem szükséges cetméretű legyen, bár a cet nem is hal. Nos, vásárcsarnok, halas ember és vannak már elkészített halszeletek, valamint úszkáló, minket nézegető halacskák, akiknek nem tudom, mi járhat a fejükben, de lehet, hogy azért tátogatnak és néznek ránk olyan üveges szemmel, mert már sejtik, mi is vár rájuk.

Ma szerda van, így szokásomhoz híven reggel megszállt az ihlet és eldöntöttem, hogy kipróbálok valami újat. A szerda azért egyenlő a szokással, mert ezen a napon alkotom legújabb kreálmányaimat, melyek a legtöbb esetben a ronda, de finom kategóriába tartoznak. Nos, a mai nap reggelén szembesültem azzal, hogy túrós sütit szeretnék, valami aszalékkal. Ebből adódóan letámadtam a boltokat és beszereztem minden finomságot, ráadásnak a kedvenc zöldségesemnél találtam egy kis csomag aszalt mangót. „Isteni finom!" – hogy drága nagymamám egyik barátnőjét idézzem. Ő mindig ezt mondta, ha valami igazán jól sikerült és ez a felkiáltás azóta is megmaradt a családban.

A konyhában váratlanul felmerült kisebb technikai probléma miatt rovatunk a tervezettnél csak később fog tudni elindulni.

Romeltakarítás, tatarozás és rehabilitáció után szeretettel várjuk vissza Kedves Olvasóinkat!