"... aki sokat olvas és sokat utazik, sokat lát és sokat tud."
                        (Cervantes)

Zseni és Őrült

Írta:  2014. november 25., kedd 11:34

Sokszor mondjuk, az őrült és a zseni közt kicsi a választóvonal, ha egyáltalán létezik... hogy jutott ez most eszembe? Az utóbbi időben a tévécsatornák közt válogatva lett egy új kedvenc műsorom, ahol gyerekektől kezdve a fiatalokig mutathatják meg az igazán tehetségesek, mit is tudnak művelni hangszerükkel. Klasszikus zenei vetélkedő – elsőre én is felkaptam a fejem. Egyáltalán működni fog és nézi majd még más is rajtam kívül? Aztán jött a meglepetés. Elég sokan kapcsolnak arra a bizonyos csatornára és ámulnak, mit is tudnak a fiatalok.


A társaság nagy része még tényleg gyerek, viszont elég csak nézni, ahogy játszanak, láthatjuk az arcukon, mit jelent számukra a zene. Akár így is írhatnánk: ZENE. Ugyanis itt nem arról van szó, hogy ők reggel hirtelen kipattanva az ágyból ellenállhatatlan vágyat érezzenek arra, hogy elinduljanak egy versenyen csak azért, hogy „sztárok" legyenek. Ők akkor is játszanának, ha csak a szűk környezetük tudná és sejtené legbelül, hogy bár még csak gyerekekről van szó, mégis valami különleges fény lakozik bennük, amikor pedig hangszerüket a kezükbe veszik, kisebb csoda történik.

 

Orult es zseni


De miért is ezt a címet adtam? Zseni és Őrült, Őrült vagy Zseni? Nem szokásunk gyerekekre azt mondani, hogy őrültek. Nem is azok! Viszont bennük rejlik egyfajta megszállottság. Nem elég ugyanis a tehetség. Attól, mert valakit tehetségesnek mondanak, még nem tud úgy játszani a hangszerén, de mondhatnánk azt is, hogy nem lenne olimpiai bajnok, hanem nem gyakorolna, edzene. Igenis, ez bizonyos fokú „őrültséget", megszállottságot kell jelentsen, hisz belegondolt bárki is abba, hogy ezek a gyerekek órákat töltenek azzal, hogy a zongora előtt ülnek vagy éppenséggel a hegedűt, csellót, fuvolát, bármit kézbe fogva a nap egy részét, sőt meg merném kockáztatni, hogy a nagyobb részét gyakorlással töltik. Mi mikor foglalkoztunk valamivel órák hosszat? Ó és nem egy napig, hanem mondjuk heteken, hónapokon keresztül ugyanazzal... Nos, ez az a véghetetlen tevékenység, ami őket élteti és tegyük hozzá, olyan szülőket kaptak, akik ebben támogatják gyermekeiket. Vannak sejtései a kedves Olvasónak, mit jelent hallgatni órákon keresztül ugyanazt a Mozart, Schubert vagy Bartók darabot? Esetleg annak csak egy részét? Ez a gyakorlás ugyanis nem csendben zajlik...


Őrült... kicsit durva kifejezés, viszont jó értelemben véve ők azok, akik a világot hajtják előre, akik újat mutatnak nekünk. A maga korában Mozart is fura dolgokat művelt és az is merőben szokatlan volt, amikor Bartók és társai elindultak a falvakba népdalokat gyűjteni egy olyan eszközzel, amit az emberek, akikhez mentek, még csak nem is láttak soha. Zseni, őstehetség és ahogy nézem őket, megnyugszom, hogy még mindig vannak! Sokszor kételkedem, akadnak-e még olyan tehetséges, szorgalmas emberek, akik erre képesek, hiszen a mi 21. századunk nem feltétlenül őket állítja példaként akár jelen esetben a többi gyerek számára. Emellett pedig fogadjuk el, hogy a felnőttek is sokat tanulhatnának tőlük! Ne féljünk attól, hogy keressük őket és megmutassuk a világnak!


Rószegh Lili

2018. április 20. Péntek
Tivadar, Odett

Aktuális kérdés

Hogyan tetszik az oldalunk?
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
Összes szavazat:
Első szavazat:
Utolsó szavazat:
 
Powered by Sexy Polling
 

Életmód