1. Azok a piszkos anyagiak...

Merthogy az egész ott kezdődött, hogy a földi sugárzás megszűnésével a televízió ingyenessége is megszűnt. Az ember vagy valamilyen kábeles, antennás, kütyüs megoldást választott és fizetett, vagy pedig lemondott az időtöltésnek erről a módjáról. Kaptam egy adaptert (talán így hívják), mivel televízióért elvből nem fizetek. Emlékszem még, amikor volt rá adó, majd egyszer csak nagy kegyesen eltörölték, hogy aztán pár évvel később mindenképpen fizetni kelljen érte. De nem. Vannak olyan dolgok az életben, amikért elvből sem adok ki pénzt...
Sokaktól hallom, hogy azért néz sok tv-t, mert nincs pénze szórakozni menni, de mentegetésből hozzáteszi, hogy csak a „jó" és „hasznos" csatornákat nézi. Bevallom, utánanéztem, és az ezekbe a kategóriába sorolható csatornák nem épp a legolcsóbb csomagokban találhatóak. Ezt a pénzt lehetne másra is költeni? Bizonyára. Például...

2. Internet – mi más?

Az internet gyakorlatilag feleslegessé teszi a televíziót.
Tudatosságot ad, hiszen MI választhatjuk ki a filmeket, amiket meg szeretnénk nézni, és a hírek, sőt bármilyen információ közül szabadon csemegézhetünk.
Évekkel ezelőtt az egyik híradó fő arca azt mondta, hogy a tv híradók nem vehetik fel a versenyt az internettel, gyakorlatilag nem sok újdonságot tud mondani annak, aki napközben internet előtt ül, és úgy vélte, hogy a televízió fő profilja az lesz, hogy az események hátterét göngyölíti fel. Igazat kell adnom neki, csak sajnos a háttéranyagok összeállításában van az egyik fő hiányosságuk, hiszen inkább a rémhírek felé mennek el a híradók, semmint az események pontosabb megismertetésére törekednének.
Tudom, sokan vannak, főleg az idősek, akiknek a televízió a fő szórakozásuk, és lehet, hogy rájuk való tekintettel színvonalasabb műsorokat is sugározni kellene az olcsóbb kategóriákban.

3. Mert sokkal csendesebb az életünk

Nem arra gondolok elsősorban, hogy a néma és sötét szobában gubbasztva kell eltölteni az estéket. Van rádió is, még mindig... Hanem arra, hogy nem ORDÍTANAK sem a reklámok, sem egyes műsorvezetők.

4. Kevésbé intenzív reklámok

Azt hiszem, ehhez nem is szükséges több magyarázat...

5. Unalomig ismert arcok háttérbe kerülése

Merthogy valahogy úgy történik, hogy bekerül egy arc a televízióba, és ott is marad. Tehetségtől, intelligenciától, beszédkészségtől függetlenül. Túl sok olyan arc van, aki csak egy ARC, mögöttes tudás és tartalom nélkül.
Szép dolog az állandóság, de nem árt némi vérfrissítés sem. Ha már a természetes szelekció nem működik megfelelően.
Arcok, akik tiniként kerülnek képernyőre, látjuk őket felnőni, és megöregedni. És ezzel nem is lenne gond, de valahogy túl kevesen vannak. Indul egy új szuperprodukció, a sajtó/internet tele van a kérdéssel, hogy hűha, vajon ki lesz a műsor házigazdája és háziasszonya? Az utca embere meg megvonja a vállát, Liptai, Nóri, vagy Lilu. Ugyan ki más?
Amikor megszűnt a Danubius és a Sláger Rádió, sokan tüntettek. Mások pedig megkönnyebbültek, hogy végre, talán új, friss hangok és személyiségek is előtérbe kerülnek. Sajnos, nem kerültek.
Volt egy időszak, amikor a televíziós elment a rádióba hangoskodni, a rádiós meg elment a tv-be arcoskodni. Most nem tudom mi a helyzet, mert a televízió nélküli életnek van egy olyan vetülete is, hogy:

6. Kicsit kiszorulunk a mindennapokból

Nem feltétlenül értjük, hogy a körülöttünk lévő emberek miről és kikről beszélgetnek. Talán azt még kikövetkezhetjük, hogy a legújabb tehetségkutatóról, vagy valóságshowról maradtunk-e le. Sok mindent fogunk érezni, de sajnálatot és bánatot nem...

7. Tv helyett olvasás – az örök közhely...

„Amióta van televíziónk, rengeteget tanulok. Minden egyes alkalommal, ha valaki bekapcsolja, azonnal átmegyek a másik szobába, és előveszek egy könyvet."
(Groucho Marx)

Merthogy oly sokan mondják az utcán és írják a kommentekben, hogy most már elég volt a televízióból, inkább olvasni fognak. Dicséretes szándék, és sokukra valóban ráfér(ne).
Egyébként tényleg többet olvas az ember, és beszélget telefonon, cseveg a neten. Többet hallgatja a kedvenc zenéit.
Személy szerint főként fordítok, mivel van még kis áldoznivalóm Pallasz Athéné oltárán...

8. Azoknak, akik nem tudnak lemondani róla

A technikának hála a kedvenc műsoraink nagy része nem csak interneten elérhető, hanem van lehetőség a rögzítésre, amely a tudatos televíziózást vetíti előre.

9. A kör

Emlékeznek a jelenetre, amikor „A kör" című (horror)filmben a főhős kinéz az ablakon és minden lakásban a televíziót pillantja meg? Azt hiszem, számomra ez volt az első lépés a „doboz" nélküli élet felé...

Mindenképpen időt és tudatosságot nyerünk, ha a televíziót nem is teljesen száműzzük otthonainkból, de legalább mérsékeljük az előtte eltöltött időt. S a maradékkal pedig kedvünkre gazdálkodhatunk, bármihez is van kedvünk!