vasárnap, 28 december 2014 16:47

Karácsony a tavaszban

Az év vége hagyományosan a megtisztítás, megtisztulás jegyében telik. Elmozdítjuk a nehezebb bútorainkat is, letöröljük mindenhonnan a port, az okos emberek pedig azt tanítják, hogy a takarítási folyamatot nem csak a házunkon, hanem a lelkünkön is végezzük el. Készítsünk leltárt, az idejétmúlt dolgokat dobjuk ki, hogy helye legyen a tudatosan megválasztott jónak.

Karacsony tavaszban5
Gyermekkorom óta nem volt karácsonyi hangulatom, de ez az idei életem legszebb karácsonya volt. Aki olvasta a tavaly ilyenkor született „Karácsonyi széljegyzet" című írásomat, biztosan azt hiszi, hogy kisebbfajta agyrázkódást szenvedhettem, pedig nem.

Az, hogy szép lett a karácsony, több dologból tevődött össze, összegyűjtöttem hát egykori önmagamnak és minden szkeptikusnak, hátha ezentúl ez a hangulat lesz általános az év végén!


Médiamentesség


Azt hiszem, ez a legfontosabb tényező. Száműztem az életemből a televíziót és örömmel állapítottam meg, hogy elmúlt az a nyomasztó érzés, hogy már október végétől minden a karácsonyról szól. A rengeteg bugyuta hír, az ünnepek nevében még intenzívebben ömlő reklámok, a kötelező és hangulatgyilkos filmek (élükön a Reszkessetek betörőkkel) mellőzése garantáltan felszabadítja az ember lelkét.


Advent


Nem elsősorban a gyertyák meggyújtására gondolok, sokkal inkább magára a várakozásra... Várni, és felkészülni az ünnepekre.
Petra barátnőmmel kidíszítettük az ablakokat. Estéken keresztül vagdaltuk a hópihéket, kartonból a fenyőket, a kartonfenyőkre a színes díszeket. Komoly tervezői munkával ragasztgattuk az ablakra a karácsonyi égősort. S a kézműves foglalkozás – főként a hópihevágás technikájának elsajátítása közben – egész éves indulatok szabadultak fel belőlünk, és a kacagás, baráti együttlét megtisztította a szívünket. A munkahelyemen karácsonyi zenéket hallgattunk, amik halkan, csendesen hangoltak rá minket az ünnepekre. Saját közegemben inkább Kowalsky meg a Vegát preferáltam, akiknek a zenéjéről még mindig az a meggyőződésem, hogy tudják a válaszokat az élet titkaira, és sok mindent lehet tőlük, de bánatosnak, lehangoltnak lenni semmiképpen.


Időjárás


Tudom, nem épp klasszikus mérsékelt éghajlati időjárás volt a meghatározó, de azt hiszem éppen emiatt, a köd és a fagy távolmaradása lehetővé tette a hosszú sétákat, a szeretteink meglátogatását célzó biztonságos utazást. Virágos karácsony...! Azért ennek van egy hangulata. S a tudat, hogy kifelé tartunk a télből, nő a napos órák száma... A hó pedig majdcsak meglátogat minket.

 

Karacsony tavaszban1

Aranykulcsocska, szabadföldön, 2014. december 25-én

 

Karacsony tavaszban2

Mocsári gólyahír egy temetőben, 2014. december 24-én


Szeretteink


Az, amiről a karácsony szól, túl megfoghatatlan az embernek. Szeretet. De mi is a szeretet tulajdonképpen? Könyvtárakat töltenek meg a magyarázatok, a szó és a mögötte álló érzések boncolgatása, de azt hiszem, ez a szó túl elcsépelt és megfoghatatlan ahhoz, hogy át tudjuk adni neki magunkat. Ezért írtam úgy, hogy szeretteink, legyenek azok családtagok, barátok, rokonok, ismerősök. Mindenki, aki fontos számunkra. Találkozni velük, elbeszélgetni, ajándékozni. És szeretni őket. Merthogy ezt a szót nem használni kell, hanem átérezni.


Ajándék

Karacsony tavaszban4
Mondhatjuk, hogy a karácsony nem az ajándékozásról kell, hogy szóljon, de azért mégis. Jól esik, élvezzük. Az advent és a ráhangolódás jegyében megpróbáltam odafigyelni, ki mit szeretne kapni, kinek mire lenne szüksége. Lehet, nem minden estben, de többségében mégis sikerült eltalálnom, ki minek örülne. S távol az erőltetett marketingtől, a reklámözöntől. Azt hiszem, mások is egyre inkább így gondolkodnak, s ennek jegyében kaptam mindenfélét, melyek lehet kevésbé trendiek, mégis olyanok, amiknek őszintén örülök.


Pihenés


Akár aktívan, akár passzívan. A lényeg, hogy jól érezzük magunkat, megnézzünk jó filmeket, olvassunk az egész évben időhiány miatt félretett regényeket. Bármi, ami örömet okoz NEKÜNK. Lemondani a külsőleg jövő elvárások teljesítéséről, az oly gyakran külföldi karácsonyképnek való megfelelésről.
Lehet enni, miért kellene lemondani róla? Csak önmérsékletet kell tartani, és némi mozgást beiktatni, ami a decemberi tavaszban egyébként is kellemes időtöltést biztosít.
Apropó, evés...


Nem fogunk éhen halni, mert pár napra bezárnak a boltok!


Nem kell mindent a kétségbeesés határára sodródva megvásárolni abban a biztos tudatban, hogy világvége lesz, mert pár napra nem nyitnak ki a boltok!
Ugyanez igaz a karácsonyi lakomára is. Nem létszükséglet hárommillió féle fogást feltálalni, és az azt megelőző sütős-főzős karácsonyi női rágörcsölős pánikrohamos módon elkészíteni.


Éjféli mise

Karacsony tavaszban3
Minden olyan évben, amikor elindulok az éjféli misére, arra gondolok, hogy miért is nem járok gyakrabban templomba. S csak ott, az éjféli misén jövök rá, hogy miért is nem. Mert vagy a tömjéntől, vagy a másokból felszabaduló energiák hatására olyan jól érzem magam, hogy eszembe jut sok-sok vicces történet, amik jó, hogy nem merülnek a feledés homályába, mégis furcsán néz ki, hogy az áhítatos arcok között egyedül én vigyorgok, mint a bolondgomba.


Szinte minden szent misén az a fő téma, hogy az emberek miért csak december 24-én járnak templomba. A szemrehányás kevéssé tetszik, és pontban egy év kell, mire túlteszem magam rajta. De túlteszem magam rajta, és jövőre megint elmegyek, mert a karácsony hangulata... hogy is mondjam...? Megér egy misét.


Sallangmentesség


Rengeteg olyan dolog van, amikről lemondhatunk, mégis karácsonyi hangulatunk lesz. Nem kell megfelelni a médiából sugárzó, csöpögős szirupnak! Elég, ha jól érezzük magunkat azoknak az embereknek a társaságában, akikkel az év többi részében is szívesen találkozunk.

Utoljára frissítve: péntek, 18 december 2015 14:51