Mindennapjaink tele vannak apró, de gyakran bosszantó, máskor vicces mozzanatokkal. Különböző ügyeink intézése során nem egyszer érezhetünk magunkon mesemotívumokat. Egy-egy hivatali ügy elintézése szükségelteti a három napot, s az intézmény oly’ messze van tőlünk, mintha túl lenne az Óperencián.

[bővebben]

Közlekedünk

Egy párezer fős zempléni településen hajtok át. Tavasz lenne. Lenne, mert csak a naptárból tudjuk, hogy mi az aktuális az évszak. Amúgy hideg, szeles, hófúvással tarkított 2013 márciusa.

Kegyetlenek az útviszonyok. S erről most nem közvetlenül az időjárás tehet. A városon belüli legnagyobb megengedett sebesség egyelőre csak távoli álom számomra. Olyan kátyúkat látok, amik kimerítik a tudományos fantasztikum fogalmát. S kikerülhetetlenek. Annyi van belőlük, hogy a közlekedők esélytelenek ellenük. Tudom, hogy mind mély. Látnom sem kell az alját, akkor is tudom. Érzem.

Amikor egyetemre jártam az Oroszország XVIII. századi történelméről szóló kurzus első órája bevezető volt. A tanár úr elmondta a XVII. század végén – XVIII. század elején jellemző orosz állapotokat. Külön kitért az útviszonyokra. S mi hallgattuk, hogy utak gyakorlatilag nem léteznek, télen lehet csak jól közlekedni a jég miatt, tavasszal az utak a sár miatt járhatatlanok, s gyakorlatilag a vasútépítés korszakáig nem lehet közlekedni. Ez volt egy 2002. szeptemberi előadáson, és szólt a XVIII. századi viszonyokról. Mi pedig megállapítottuk, hogy mennyire elmaradt Oroszország.

2018. április 20. Péntek
Tivadar, Odett

Aktuális kérdés

Hogyan tetszik az oldalunk?
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
Összes szavazat:
Első szavazat:
Utolsó szavazat:
 
Powered by Sexy Polling
 

Életmód