vasárnap, 17 november 2013 20:03

A „Jókirályfi”

Gyermekkorom legkedvesebb hősei voltak ők, Süsü és barátja, a „Jókirályfi".Talán ezért is alakult úgy, hogy kislány korom óta valahogy várom őt, a „Jókirályfit", pedig mint minden harminc fölötti nő, azért tisztában vagyok azzal, hogy úgy 99,9999% az esélyem arra, ilyen királyfi nincs. Helyesebben szólva elképzelünk magunknak valakit, pontosabban azt gondolom valakiről, ő a „Jókirályfi"...

A jo kiralyfi1

Ebbe a hibába estem pár éve, ami már elég rég volt, de hát mégsem mondhatom, hogy több évtizede... Szóval azt hittem valakiről, hogy ő az a bizonyos királyfi és köré festettem magamnak egy képet, melyről tudtam, hogy nem egészen olyan, de így jobban tetszett. (Most az vesse rám az első követ, aki még nem esett hasonló hibába...!) A nagy szerelemnek egyszer csak vége szakadt, mondanom sem kell, máig nem értelmezhető indokokkal és elkezdődött egy hosszú időszak, mely során a királyfik teljes kizárásával építgettem életem apró részecskéit.
Ilyenkor szokott az a mondat következni: „és akkor hirtelen betoppant valaki és megzavarta ezt a nagyon kellemes állóvizet". Az igazságot valahogy ez a mondat rejti, de nem úgy, ahogy várnánk. Tényleg betoppant valaki, akire teljesen illik a szó: „Jókirályfi". Viszont, ahogy lenni kell, az ember fél, megijed, még félig törött állapotban a lelke és nem akarja elhinni, hogy létezik. Létezik az a férfi, akit már kislányként elképzelt, éjjelente ő az, akivel álmodik és ott áll előtte hús-vér valójában. Már csak a jól ismert mondat hiányzik: „Üdvözöllek dicső lovag, szép a ruhád, szép a lovad!" S bár nem egy középkori, teljes vértezettel és hófehér paripával megjelenő királyfi áll ott, de az évek alatt, míg egyre jobban megismertem rájöttem, hogy ő egy megtestesült igazi „Jókirályfi", aki a hosszú évek alatt rendületlenül mellettem állt és áll a mai napig.
A következő nehéz helyzet itt következik, hisz pontosan tudjuk már, hogy életünkben Ő a Jókirályfi mindenféle idézőjel nélkül, de vajon ő tudja magáról ezt? Tudja, milyen értéket képvisel ebben a sivár és nemhogy királyfiktól, de mindenféle hercegtől lassan mentes világban? A legnagyobb kérdés pedig az, sejti-e, mit jelent ő, s kinek az életében tölti be azt a helyet, mely a Jókirályfit megilleti. Fel merjük -, jelen esetben fel merem tenni valaha a kérdést, a klasszikust idézve: „Mi szél hozott mondca' erre? És mi vajon a szíved terve?"
Talán egyszer összeszedem minden bátorságom, hisz ez a legnagyobb problémánk, nekünk, harmincas nőknek és lehet, hogy a királyfiknak is, nem merjük elhinni, hogy létezünk egymás számára, mikor találkozunk. Inkább megijedünk, mintsem nagy örömmel engednénk azt, hogy életünkbe belépjen az, aki a Jókirályfit jelenti, hisz lehet, még neki is mi kell elmondjuk, királyfinak született a 21. században.


Rószegh Lili

Utoljára frissítve: vasárnap, 17 november 2013 21:22