A Farkasokat követően viszont ő az, aki mellett újból biztonságban érzem magam, és akiről tudom, megvéd majd, ha már egyszer észbe kapott, hogy baj lett az ő feledékenysége miatt. A Lovagok viszont új erőt adnak és önbizalmat. Mosolyt csalnak arcunkra és mellettük el tudjuk hinni, hogy igazán Királylányoknak teremtettünk. A Lovagok közt is akadnak különbözőek és van, aki akár évtizednyi távolságból tűnik fel újra és kérdezi meg, nincs-e kedvünk kiállításra vagy koncertre menni és van olyan is, aki csak jön és megy, mégis életre szóló emléket hagy szívünkben. A visszatérő Lovagok közt viszont léteznek olyanok is, akik nem dobogtatják meg olyan szinten a szívünket, mint ők szeretnék, viszont kedvességükkel mosolyt csalnak az arcunkra, így ha csak egy estére, délutánra, pár órára Királylányoknak érezzük magunkat mellettük, már megérte az újbóli felbukkanásuk. Ez az ő szemszögükből nem biztos, hogy annyira jó és most nyugodtan mondhatja mindenki, hogy akár egy magát Királylánynak tartó nőszemély részéről ez mennyire tisztességes, de gondoljunk arra, mennyire jól is esik, ha valaki minket szeretne egy picit megbabonázni, bár tudjuk, ez a visszatérők esetében nem igazán fog feltétlenül sikerülni.

Edmund Leighton: Lovaggá ütés (1901)

Aztán vannak azok a Lovagok, akik kóbor lélekként megjelennek, elvarázsolnak teljesen és örökre a retinánkba és a szívünkbe égnek, még ha csak egy rövid ideig is voltak részei életünknek. Ők azok, akik mellett nagybetűsen NŐ-nek érezzük magunkat. Minden pillantásukkal és mosolyukkal ezt éreztetik velünk és úgy tudnak ránk nézni, hogy még a farmert is királylányos csodaruhának tartjuk egy másodpercen belül. Természetesen az én életemben is volt ilyen kóbor Lovag néhány éve és hazudnék, ha azt mondanám, nem jut eszembe az, mi lenne, ha szembe jönne velem az utcán és újra elkapna egy pillanatra a főtéren, hogy vajon van-e kedvem meginni vele bármit a közeli kávézóban.

Az pedig, hogy mit szól ehhez életünk fehérlovon érkező Királyfija? Talán észreveszi, hogy van valami, amit ő elfelejtett, de az is lehet, éppenséggel ekkor veszi észre újra, bizony egy Királylány üldögél néha mellette a kanapén, aki bizony másnak is bepillantást engedhet életének egy piciny szegletébe. De azért ha őszinték akarunk lenni, a Királyfit általában sem a visszatérő, sem pedig a kóborló Lovagok nem tudják pótolni életünk nagyobb részében, hisz ők csak pár órára jelennek meg és legtöbbször csak a jót láttatják magukból, és mi is azt mutatjuk magunkból. Ezzel szemben a Királyfi a sírós, kócos, pizsamás énünkkel is találkozik és bizony még a kissé égettebb, csúnyácskább süteményünket is ugyanolyan lelkesedéssel eszegeti, mintha épp az ország legjobb cukrászdájában készült volna.

Rószegh Lili