péntek, 13 február 2015 19:54

Miért pont egyetlen nap?

Akármerre nézek, mindenhol ugráló szívek és lassan a retinámat kiégető piros és rózsaszín mindenféle árnyalata vakítja el a gondolataim is. Igen, elérkezett a Valentin-nap őrülete. Szegény Szent Bálint is eszembe jut, a lassan húsz éve tartó egyre fokozódó ajándékozási mánia, ami a mi generációnkat (szörnyű még leírni is, kb. mintha 100 évesek lennénk, pedig nem), szóval azokat, akik még nem ebben nőttek fel, még lehet, annyira nem érinti meg.

Valentin nap 2015
Ne értsen félre senki! Szeretem a virágot és a csokoládét és szeretem, ha azok lepnek meg ezekkel a dolgokkal, akiket még szeretek is. A másik oldalon pedig mindennél jobban szeretek meglepetésekkel szolgálni mindazoknak, akik kedvesek a szívemnek. Így ha csak a kedvenc kávés cukorkájukat nyomom a kezükbe és látom a felcsillanó tekintetet, már megérte csak azért elmenni abba a kávézóba, ahol ezt adják, bár magát a cukrot én nem is szeretem.

Szeretem, amikor az a bizonyos Királyfi megkóstolja a kicsit furán kinéző süteményeim és mellettem áll, ha valamitől épp félek, bíztat, hogy ne adjam fel, ha nem sikerül valami és szeretem azt is, ha én is mellette állhatok akkor, amikor neki szüksége van rá.


De miért legyen ez csak egyetlen napon, amikor lényegében az év 365 napját így töltjük el. Remélhetőleg mindannyian, akik szeretünk valakit és legyen az idős, fiatal, nő vagy férfi, régi vagy új ismerős, rokon és idegen. Ez a nap nem csak a szerelmesekről szól, de néha úgy érzem, csak rájuk gondolnak a mindenféle árusok. Tudom, ők is igyekeznek megélni valamiből és a mindenki által begyűjtött csokoládé árából másnak szereznek majd maguk is meglepetést.

Számomra ez egy nap a sok közül, amikor ugyanúgy szeretem azokat, akik a szívem legmélyén vannak, akik kicsit a belső kör szélén éldegélnek. Nem teszek különbséget a napok között, hisz akinek ma azt mondtam, hogy vigye véghez élete nagy kalandját, annak holnap is azt fogom mondani. Akinek ma elmondtam, mennyire szeretem, annak holnap is elmondom, de ha csak a kedvenc cukorkája kerül a kezembe és vándorol az övébe, akkor is tudni fogja, hogy fontos nekem és tudni fogja akkor is, ha majd akár egy év múlva egy halomnyi cukrot borítok elé, mert távollétében is neki gyűjtögettem.


Ne csak egyetlen nap figyeljünk a többiekre. De szerintem ezzel nem mondok semmi újat, hanem csak megint rögzítem azt, amit legbelül, szívünk mélyén mindannyian tudunk. Szeretni a nap 24 órájában és az év mind a 365 napján fontos!


Rószegh Lili

Utoljára frissítve: péntek, 13 február 2015 20:12