szerda, 10 július 2013 08:47

A szobanövények ápolása

Az alapok

A lakás és a ház díszeit jelentik a szobanövények, melyek rengeteg törődést, ápolást igényelnek, és valljuk be, szeretetet is, merthogy – és most kérem nem nevetni – a növények a háziállatokhoz hasonlóan megérzik és meghálálják a szeretetet. Igen, érzik és maximálisan igénylik is, cserébe viszont egészségtől kicsattanó, gyönyörű szobanövényekkel büszkélkedhetünk. A természet beköltözik otthonunkba és barátságossá, meghitté varázsolja azt.

Gyakori és talán kevésbé ismert szobanövények ápolásához szeretnénk segítséget nyújtani. A feladatot (sok élményt adó és élvezetes időtöltésről beszélünk, de nyugodtan nevezhetjük akár munkának is) nem szabad sem alá- sem túlbecsülnünk. Mindenképpen ismernünk kell növényeink igényeit, és folyamatos felügyelet alatt kell tartani őket, hogy valóban a legszebb formájukat mutathassák otthonainkban.

 

szobanovenyek1

 

 

 

  A kaktuszok sok sikerélményt okozhatnak a kezdő növénytulajdonosoknak. Rendkívül hálások és igénytelenek, mégis szemgyönyörködtető látvánnyal tudnak meglepni minket.

 

 

 

 

A szobanövény tulajdonosok csoportjai

A szobanövények tulajdonosai, ápolói között többféle csoport létezik. Vannak, akiknél minden elpusztul, ők egyszerűen a született gyilkosok kategória. A szekrényen felejtett tégliben rothadó halottak jelzik tevékenységüket. Tőlük elméletben képzettebb, de a gyakorlatban kevésbé eredményes tulajdonosok is léteznek. Ők olvasgatnak, utána érdeklődnek az optimális növényápolási módoknak, de eredményességben nem sokkal mutatnak túl az első kategórián – a tenni akarásuk és lelkesedésük azért mégis dicséretre méltó.

A szobanövény-tulajdonosok legtöbbje a „Vannak.” kategóriába sorolható. Tőlük telhetően igyekeznek mindent megadni kedvenceiknek, de ha erőfeszítéseiket nem koronázza siker, akkor sem omlanak össze a veszteség súlya alatt.

S vannak „Ők”. A fanatikusok. Akik a legkisebb hajtásból is cserjét nevelnek pár hét alatt. Kívülről tudják az összes praktikát, tippet, külön becézik kedvenceiket, bárhol vannak, a szobanövényeket vizslatják, a növények uralják a lakásukat, a házukat és az életüket. A kudarcokat nehezen viselik, a megfáradt egyedeknek külön regenerálódó helyiséget biztosítanak. Az elhunytak egy részét is itt helyezik el („Hátha….”), a többit pedig kidobják, nehogy kudarcuknak nyoma maradjon – de szívükbe több hetes gyász költözik.

Az utóbbi csoportba tartozó, általunk mélyen tisztelt személyeknek semmi újat sem fogunk tudni javasolni, sőt szívesen fogadjuk tippjeiket, tanácsaikat. A többieknek, leginkább az általunk önkényesen létrehozott második és harmadik kategóriába tartozóknak talán még nyújthatunk egy kis segítséget, hogyan tudják a környezetüknek legmegfelelőbb szobanövényeket kiválasztani és azokat némi gondoskodással és szeretettel ápolni, szaporítani.

Soha ne veszítsük szem elől, hogy a szobanövények díszítik ugyan az életterünket, de élő és érző lények, akik hallgatásuk ellenére törődést és odafigyelést igényelnek!

szobanovenyek2

 

A szobanövények kiválasztása

 

„Ahol a növény jól érzi magát, ott az ember is egészséges körülmények között él.”

(Kecskés Tibor)

Kezdjük az alapoknál!

Vegyük figyelembe lakásunk, házunk természeti és építészeti jellemzőit. Gondoljuk végig, hogy mire is van szükségünk (pl.: csak nem akarjuk kidobni az ajándékba kapott növényeket; díszíteni szeretnénk velük; párásítani kellene a szoba levegőjét), és hogy mennyi időt szeretnénk heti szinten erre áldozni. Érdeklődjünk, gyűjtsünk információkat, hogy a számunkra a legmegfelelőbb fajtákat válasszuk ki, hiszen ezzel önmagunknak is könnyen sikerélményeket szerzünk.

A legfontosabb tényezők a fény- és a hőviszonyok.

A növények és a fény

A növények fejlődéséhez fényre van szükség. A fény energiáját használják fel az asszimiláció során. Fényhiány esetén a növények megnyúlnak, leveleik és hajtásaik egészségtelen, fakóbb színűek lesznek. A túlzott fény is okozhat kárt: a növény megperzselődhet, vagy az átlagosnál zömökebbé válhat.

Gyakorlatilag általános szabály, hogy a tűző nap rendkívül káros a szobanövényeinkre! A legtöbb növény olyan helyet szeret, ahol kap elegendő fényt, de a közvetlen, nyáron perzselő napsugarak elkerülik. A nap ellen védekezhetünk bambuszrolókkal, redőnnyel, reluxával. Ezeket szellőzetesen, lazán engedjük le.

A fényhiány szintén ártalmas növényeinkre, mert ebben az esetben sápadt, felnyúlt, törékeny leveleket és hajtásokat hoznak, melyek könnyen megbetegednek.

Érdekes adat a helyiségek megvilágítását illetően, hogy az ablakoktól két méterre már olyan sötét van, ami a fényigényes növények számára már kevés!

A növényfajok fényigénye eltérő az eredeti származási helyüktől függően.

Az árnyékkedvelő növények:

Azok a növények tartoznak ide, amelyek a természetes élőhelyükön is mély árnyékban élnek (pl.: borostyán, páfrányok). Jól fejlődnek az árnyékos, fényszegény ablakokban. A tűző napot nehezen viselik el.

Az árnyéktűrő növények:

Beérik napi néhány órás napsütéssel, vagy a lombokon átszűrődő tört napfénnyel. Ám a mély árnyékban nehezen fejlődnek, szenvednek!

A fényigényes növények:

A déli, délnyugati, délkeleti fekvésű lakások ablakaiban érzik jól magukat. Rengeteg napfényt igényelnek az optimális fejlődéshez.

A közepes fényigényű növények:

Ide tartozik a legtöbb szobanövény. Kielégítően fejlődnek bármilyen fekvésű lakásban, ha az ablak közelében helyezzük el őket. Fényszegény helyen nem fejlődnek jól.

A nem fényigényes szobanövények:

A szobák ablakoktól távoli részébe, árnyékos helyekre tegyük őket. Ide tartoznak pl. a páfrányok.

A növények és a környezet hőmérséklete

A napfény mellett a növények fejlődéséhez megfelelő hőmérsékletre van szükség. A mérsékelt égövi növények a hőingadozást jól viselik, a trópusi fajok viszont érzékenyek a hőmérséklet változásra.

Figyelembe kell venni a lakás kihasználtságát. Jelen gazdasági helyzetben gyakori, hogy a házak egy részének helyiségeit télen egyáltalán nem, vagy csak minimálisan fűtik. Nyáron ez nem okoz gondot a szobanövényeknek, de tekintettel kell arra lenni, hogy van-e télen annyi fűtött helyiség, ahol a növények gondtalanul áttelelhetnek.

A növények és a hely

Fontos a szobanövények kiválasztásánál a lakótérben a növényeknek szánt hely és a növényfajták méretének összevetése. A növények fejlődnek, növekednek, és bizony képesek kinőni otthonainkat. Ebben az esetben hivatalok, közintézmények adnak szállást a túlméretes, lakásból kiszorult növényeinknek.

 

szobanovenyek3A Nyíregyházi Állatpark Zöld Piramisában számos, otthonunkat díszítő növényt csodálhatunk meg. Ezek természetesen a rendkívül optimális feltételek miatt nagyobbra nőnek, mint a lakásunkban lévő példányok, de érdemes elgondolkodni, hogy fejlődésükben hol a csúcspont.

Legalább ennyire fontos, hogy figyelmet szenteljünk a lakás használóinak napi tevékenységére és a házi kedvencek mozgásterületét.

A páratartalom

A növények fejlődéséhez megfelelő páratartalom szükségeltetik. Korábban a száraz levegő volt általános, főként a központi fűtésű lakásokban. Ezt viszonylag könnyű megoldani párologtató, csobogó, szobaszökőkút használatával, de jó megoldás vizet spriccelni a leveleikre. A szobanövények kifejezetten kedvelik a növénytartó tálcákban elhelyezett állandóan nedvesen tartott kavicsokat. Kevés páratartalom esetén gyakori a levél- és bimbóhullás. Száraz levegőben az atkák robbanásszerűen elszaporodhatnak!

A túlzott szigetelések miatt egyre több helyen a nyirkosodás és az ehhez kapcsolódó penészesedés okoz gondot. Amennyiben tartósan túl nagy a levegő páratartalma, könnyen gombás fertőzések jelenhetnek meg a növényeinken. A párásodás miatti túlzott szellőztetéssel óvatosan kell bánni! Huzat lehetőleg soha ne érje a növényeinket! Könnyen megfázhatnak és a huzat levélhullást okozhat.

 

Vásárlási szempontok

Az üzletekben árusított növényeket alaposan figyeljük meg. A kezdőket mindenképpen nagyban segítik a növények tövénél elhelyezett táblácskák (vagy a téglire felragasztott instrukciók), melyek tartalmazzák a növény latin nevét, a hő-, fény- és tápoldatozási igényét. Mindenféleképpen csak egészséges, fejlődésben levő növényeket vásároljunk! Ne sajnáljuk erre az időt, alaposan vizslassuk át őket! Amennyiben sérüléssel találkozunk, mérlegeljük, hogy a növényes képes-e még a regenerálódásra. Fontos az a szempont is, hogy kártevők, kórokozók találhatóak-e a növényen, vagy a föld felszínén. Amennyiben igen, keressünk másik egyedet, mert könnyen elfertőzhetjük otthoni növényeinket is.

A növények leveleinek fonákját is nézzük meg, mert több kórokozó csak itt telepedik meg. A növény földjét is nézzük meg, a kellemetlen szagú föld gombát és rothadó gyökereket is jelenthet!

A szobanövényeket csomagoljuk, vagy csomagoltassuk be vásárlás után, hiszen kiszolgáltatottak nekünk, könnyen megfáznak.

Jó és rendkívül pénztárcakímélő megoldás az ismerősökkel, barátokkal folytatott cserebere. Ha jól gondozzuk a növényeinket, nagyon hamar szaporodnak, ráadásul könnyen a szobanövények függőivé válhatunk és terjedésük megállítása egy bizonyos idő után erősen indokolt lesz.

szobanovenyek4A nagy bevásárlóközpontokban árusított szobanövények mindenféleképpen elővigyázatosságot igényelnek. Fokozottan nézzük meg, hogy melyik példányt visszük magunkkal, hiszen kevesebb figyelmet kapnak, mint virágboltban árusított társaik. Az áraik általában versenyképesek, de a nagyon olcsóbbaknál legyünk szemfülesek, hogy vajon mi is lehet ennek az oka. Az igénytelenebb, szívósabb fajtákat nyugodtan megvásárolhatjuk ezekben az üzletekben. Természetesen vannak kivételek, és egészséges egzotikus növényekhez is hozzájuthatunk, de vegyük elő a kritikus énünket.

A virágboltban, kertészetekben történő vásárlás mellett szól az eladók hozzáértése, itt általában segítőkészen állnak hozzánk, tanácsaikat érdemes megfogadnunk.

Az ismerősöktől – barátoktól beszerzés talán a legegyszerűbb, legpraktikusabb és legolcsóbb megoldás. Tőlük bármikor kérhetünk tanácsokat, bár fennáll a sértődés lehetősége, ha egy-egy példány a gondoskodásunk ellenére elpusztul.

Vásárlás után

Az esetleg megsérült részeket távolítsuk el! Amennyiben szükséges, locsoljuk meg a növényt. Állítsuk olyan helyre, ahol jó ideig nyugodtan maradhat, regenerálódhat, megszokhatja új környezetét.

 

A szobanövények és a divat

A szobanövényeknek komoly divattörténelemmel rendelkeznek, talán az anyósnyelv a legjobb példa erre. Évtizedeken át az „Egyéb” kategóriába sorolták őket, az emberek eldugták őket a sarkokba, ahol magányosan várták, hogy valaki felfigyeljen rájuk. Leginkább a gyógyszertárak és hivatalok, esetleg a sötét lakások tipikus növényeit jelentették. Napjainkban rendkívül felkapottak, a lakásmagazinok és lakberendezők kedvencei, mert megfelelő stílusba illesztve egyszerűségükkel akár a lakás tökéletes díszei is lehetnek.

Hasonló a helyzet az orchideákkal. Korábban csak a fanatikusok és a hozzáértők vásárolták ezeket a gyönyörű növényeket, mostanság pedig a leggyakoribb ajándékok egyike, a hipermarketek polcai szinte roskadoznak alattuk. Sokan szinte tömegesen szerzik be őket, de képtelenek elérni, hogy újra virágozzanak.

szobanovenyek5

A divatirányzatok befolyása alól természetesen nem lehet teljesen kikerülni, de önmagunk igényeit soha ne rendeljük ennek alá.

 

A szobanövények és a kreativitás(unk)

A szobanövény ápolás kreativitást és figyelmet egyaránt kíván. Érintettük már, és még fogjuk is emlegetni, hogy a növények hallgatásából egyértelműen ki kell tudnunk olvasnunk, hogy hogyan érzik magukat. Konkrétan talán nem javítja közérzetüket a díszítő funkció erősítése, de mi jobban fogjuk érezni magunkat még egyedibbé varázsolt növényeink körében.

Kosárkák, megunt kerámiaedények kiváló kaspóként működnek. Az ne felejtsük el, hogy ha közvetlenül ezekbe ültetjük a növényeket, akkor a locsolásból fennmaradó felesleges víz nem feltétlenül tud elfolyni, ami a gyökerek rothadásához vezethet.

A futó- és kúszónövények fejlődésének irányítása külön kihívást is jelenthet.

A földjüket díszíthetjük kagylókkal, csigaházakkal, érdekes alakú kövekkel.

Nem mind arany, ami fénylik!

Ne felejtkezzünk meg arról sem, hogy a kereskedők, hogy is fogalmazzunk… nem feltétlenül akarják becsapni a vásárlót, csak szeretik a nagy eladás számot… Ezért találhatunk génkezelt és hormonokkal kezelt növényeket, melyekről érdemes tudni, hogy szépségük és a szokásostól jelentős mértékben eltérő színük vagy méretük csak ideig-óráig tart.

A fentebb ismertetett szempontok mellett fontos szem előtt tartani azt is, vannak gyönyörű, de mérgező növények is (pl.: oleander, aszparáguszok/aszparátuszok). Óvatosan helyezzük el őket, nehogy kisgyermekek és házi állatok csemegézzenek belőlük!

 

Erkély, terasz

Eddig főként a lakások és házak növényeiről beszéltünk, de ne felejtkezzünk meg arról sem, hogy az erkélyek és a teraszok ideális helyet biztosítanak a növénytartáshoz, még ha csak szezonálisan is.

Az erkélyeken elhelyezett ízléses virágok az utcaképet is pozitívan befolyásolják. Nálunk kevésbé létezik a törekvés, hogy minden erkélytulajdonos egy szelet természetet birtokolhasson, ezzel szemben a Mediterráneumban, például Olaszországban járva gyakran úgy tűnik, hogy erdőket nevelnek az emeleteken – s mindent nem lehet az éghajlati különbségekre fogni…

szobanovenyek6 Az egynyári növényeken kívül (pl. petúnia, tátika/tátogó) dekoratív kaktusztálat is összeállíthatunk kaktuszokból és pozsgásokból, melyek élvezik a nálunk is egyre szélsőségesebb nyári hőséget. Az erkélyeken és a teraszokon egy kis fantáziával könnyen megoldható mini sziklakert készítése. A kisebb fák kifejezetten jól mutatnak ezeken a helyeken.

Az egynyári növények teleltetéséről nem kell gondoskodnunk. A többi növényt igényeitől függően átteleltethetjük a szobában, a pincében vagy a folyosón.

Az erkélyre, korlátra szerelt virágládákat mindig biztonságosan rögzíteni kell! Figyeljünk méretükre, hogy a növények megfelelően fejlődhessenek bennük, illetve gondoskodjunk a láda alján lyukakról, melyek a felesleges, pangó vizet elvezetik.

 Amennyiben a belső helyiségekből szeretnénk növényeket kihelyezni, csak fokozatosan, óvatosan szoktassuk őket új helyeikhez! Ne felejtsük el, hogy fényigényüknek megfelelő helyre állítsuk őket, illetve vegyük figyelembe, hogy a szabad levegőn feltehetőleg hamarabb kiszáradnak, ezért többet locsoljuk őket! Szintén a megváltozó klíma miatt a korábbiaknál gyakrabban előfordulnak viharok, jégesők. Ezt is vegyük figyelembe a szobanövények kinti elhelyezésénél!

 

A legfontosabb ápolási munkák

A szobanövények ápolásához, szaporításához nem szükségeltetik túl nagy befektetés. Szükségünk lesz öntözőkannára (önmagunk dolgát könnyítjük meg, ha egy kisebbet és egy nagyobbat is beszerzünk), cserepekre (a kaspókra, illetve kaspóként használható alternatívákra még kitérünk), ültető közegekre, gyomkiszúróra, ollóra, metszőollóra, tápoldatokra, gyökereztető- és növényvédő szerekre. Az sem árt, ha van otthon drót, vessző (ámpolna-, vagyis futónövényekhez), kesztyű (a kaktuszok átültetéséhez masszívabb, munkavédelmi kesztyűt javasolunk).

Öntözés

Ez a legfontosabb eljárás, de jegyezzük meg: kevésbé okoz kárt, ha a növények kicsit szomjaznak, mintha túllocsoljuk őket! Túllocsoláskor a gyökerek megfulladhatnak! Tehát inkább kicsit száradjon ki a földjük. A locsolás igényét mutathatja, ha megemeljük a cserepet, és könnyebbnek érezzük, mint máskor. Célszerű eleinte a földbe dugni az ujjunkat, hogy megérezzük a föld vízigényét. Nem kell megijedni, hamar elsajátítjuk a megfelelő locsolási időpontot és mennyiséget is! Arra vigyázzunk, hogy az idő elteltével, tapasztalataink sokasodásával ne rutinból, hanem a növény tényleges vízigénye alapján locsoljunk!

Az öntözésnél a nehézség abban rejlik, hogy a szomjúságnak és túllocsolásnak is ugyanazok a tünetei!

Az öntözés időpontját több tényező is befolyásolja: a levegő hőmérséklete és páratartalma, a föld víztartó képessége, a napsütés, a növény vízigénye.

Akkor kell öntöznünk, ha a növények földje nem nyirkos, hanem inkább szárazon morzsás.

Azt, hogy alulról vagy felülről locsoljunk, nehéz eldönteni. A szakemberek nagy része a felülről történő öntözés híve, a mindennapok hobbi kertészei inkább az alulról locsolásra esküdnek. Néhány növénynél az alátétbe locsolás inkább a javasolt, például a vízipálmánál, de erre majd a fajták ismertetésénél kitérünk. A szakemberek azt javasolják, hogy addig öntözzünk felülről, amíg a földlabda átnedvesedik, majd pár perc múlva a kifolyt vizet ki kell önteni.

A locsoláshoz a legideálisabb az esővíz. Ha van rá lehetőségünk, kis dézsában vagy hordóban fogjuk fel a vizet és tavasztól késő őszig ebből locsoljunk. Ne felejtsük el a fagyok beállta előtt kiönteni a felgyülemlett vízmennyiséget! Amikor még nem fagy, de már hűvös az idő, célszerű a szobába bevinni a vízből és megvárni, hogy kicsit felmelegedjen, hiszen már többször is hangsúlyoztuk, hogy a növények bár szótlanok, mégis érző és érzékeny élőlények! A hidegvíztől a növények lehullajthatják a leveleiket!

Reggel, vagy a délelőtti órákban locsoljunk, mert a levegő este hűvösebb és a nedves, lehűlt földben a növény gyökérzete könnyebben károsodik.

Az öntözéshez tartozik a tápoldatok kérdése. A növények a talajból vízben oldott sókat vesznek fel és azokat beépítik a szervezetükbe. Ha a rendelkezésükre álló tápanyagok elfogynak, akkor fejlődésük lelassul, vagy megáll. Ilyenkor a tápanyagokat pótolni kell. Vagy úgy, hogy a szobanövényeket átültetjük friss földbe, vagy tápoldatokat használunk. Léteznek táprudak is, melyeket a földbe kell beszúrni és az öntözés során a tápanyagok kioldódnak belőlük. A tápoldatok és táprudak használati útmutatóját mindig olvassuk el és annak megfelelően adagoljuk őket! Általánosságban elmondható, hogy nyáron gyakrabban, akár hetente is használhatóak, télen viszont a pihenő időszak miatt akár el is hagyhatjuk őket. A szobanövények különböző csoportjaihoz speciális tápoldatok is vannak forgalomban.

Átültetés után általában 2-3 hónapig nem kell tápoldatozni!

Vízigényük alapján többféle csoportról beszélhetünk:

A közepes vízigényű növények:

A szobanövények nagy része ilyen. Alátétükben soha ne álljon a víz! Nyáron 4-5 naponta öntözzük őket, azokat, melyek télen a fűtőtest közelében vannak, akár 3-4 naponta.

A vízigényes növények:

Optimális fejlődésükhöz állandóan igénylik a vizet. Ilyen növény például a vízipálma, amely rendkívül nehezen viseli a vízhiányos állapotot.

Nem vízigényes növények:

Ritkán kell őket öntözni, ide tartozik például az anyósnyelv, zamion pálma. Arra viszont ügyeljünk, hogy a földjük teljesen soha ne száradjon ki!

Egy fogalmat meg kell jegyeznünk a locsolással kapcsolatosan, ez a pangó víz. A megrekedt víz a talaj pórusaiból a levegőt tartósan kiszorítja, így gyökérfulladást okoz, ami miatt a növény elpusztul.

szobanovenyek7

 

 

 

A szobanövényeink meghálálják a törődést. Jelenlétükkel egy kis természet költözik otthonainkba. Színeik, elevenségük önmagában díszítik helyiségeinket, semmi más dolgunk nincs, csak figyeljünk rájuk, gondozzuk és szeressük őket!

 

 

 

 

Átültetés

Mikor is kell átültetni őket? Pontos időpontot nem lehet meghatározni. Erre a legjobb időszak február vége - szeptember közepe. Február végén – március elején az első tavaszi napsütés hatására a télen pihenő növények újult erővel fejlődni kezdenek. Kertes házban a kiültethető növények őszi beszedésekor erősen indokolt a nagyobb méretű cserépbe helyezés.

Általában a virágboltból hazavitt növényeket nem kell átültetni pár hónapig.

Ha a szobában egyenletes hőmérséklet van, akkor a beteg növényeket az év bármely szakában átültethetjük.

A szobában lévő növények átültetését jelző jelek lehetnek az elsárgult levelek, a felkopaszodott, megfonnyadt növények. Egyértelműen át kell ültetni őket, amikor a gyökerek kilógnak a tégliből, látványosan kinőtték az edényüket, illetve növekedésükben megálltak. Figyeljük meg a jeleket, és átültetésnél a gyökrzet látványa igazolni fogja feltevésünket, hogy valóban szükséges-e az átültetés.

Nem a tégli anyagára, hanem a méretére kell ügyelnünk! Az agyagcserép mellett szól az, hogy ebből a felesleges víz egyszerűen el tud párologni.

Az új cserép csak 1-2 cm-rel legyen nagyobb a réginél, a túl nagy cserépbe ültetett növény csak sínylődik, gyökerei nem tudnak jól megtapadni. A nagy, dézsában nevelt növényeknél az új edény 5-10 cm-rel is lehet nagyobb.

Legjobb, ha az előrecsomagolt földet mi magunk szedettel keverünk- fontos, hogy utóbbiban ne legyen kártevő, betegséget hordozó anyag. Tehetünk bele földdé vált marhatrágyát, vagy friss vakondtúrásból is szedhetünk tápanyagban gazdag földet.

Amennyiben többféle növényt ültetünk egybe, akkor csak a hasonló igényűeket ültessük egy tálba.

Az átültetés előtt locsoljuk be a növényeinket. Az agyagcserepet átültetés előtt be kell áztatnunk. Várjunk egy kicsit, majd finoman nyomkodjuk meg a téglit, hogy könnyen kicsusszanjon belőle a föld. Ekkor célszerű a gyökereket is alaposan átnézni, a sérült, vagy beteg részeket vágjuk le! A gyökereket óvatosan mozgassuk meg. Ilyenkor a legjobb leszedni a szaporításhoz a sarjakat. A tégli aljába pár centiméter magasan szórjunk homokot, majd tegyünk bele a földből. Helyezzük bele a növényt úgy, hogy az új talajban is olyan magasan legyen, mint a régiben volt. Szórjunk rá földet, jól nyomkodjuk meg, ha szükséges, szúrjunk a növény mellé rudat is. Az átültetést mindig alapos locsolással fejezzük be!

A nagy dézsában lévő idős növényeket általában nem szoktuk átültetni, hanem felszíni földcsere javasolt.

A kaktuszok átültetése csak erős idegzetűeknek javasolt. Szerencsére a kaktuszok jól bírják a tápanyagban kevésbé gazdag földet is, tápoldatokkal, felszíni talajcserékkel kielégíthetjük igényeiket. A kis méretű, s ebből fakadóan kevésbé szúrós kaktuszok átültetése könnyen megoldható munkavédelmi kesztyű felhasználásával. Nagyobb kaktuszoknál a hajtások levételéhez a kesztyű mellett ajánljuk a több papírlappal történő megfogást. A kaktusztüskéket gyorsan szedjük ki, mert csúnyán begyulladhatnak bőrünkben.

szobanovenyek8

 

 

Külön kell beszélnünk a hagymás és a gumós növények cserépbe ültetéséről. A virághagymákat és gumókat úgy kell beültetnünk a cserépbe, hogy a hagyma felső harmada kiálljon a földből, ugyanis a felső részen vannak a rügyek, amiből a levelek és a virágok fejlődnek. Ha ezek a föld alá kerülnek, könnyen elrothadnak és a hagyma vagy a gumó elpusztul!

 

 Szellőztetés

 A szobanövények nyáron se álljanak huzatban, mert megfázhatnak és lehullajtják a levelüket!

Télen különösen vigyáznunk kell, nehogy megfázzanak a szellőztetés idején, javasolt ilyenkor az érzékenyeket védett helyre tenni.

Portalanítás

Takarítás során időnként a szobanövényeket is meg kell tisztítanunk, erre legjobb a puha száraz rongy, vagy a nedves szivacs. Körülbelül kéthetente nyugodtan áttörölhetjük a leveleket nedves szivaccsal.

Negyedévente javasolt letussoltatni a növényeket szobahőmérsékletű vízzel a fürdőkádban. A víz a hajtásokat, leveleket érje, ne a földet! Várjuk meg, amíg lecsöpög a víz, csak utána tegyük vissza őket a helyére.

Legjobb módszer a csendes nyári eső, de szélvédett helyre tegyük a növényt, és vigyázzunk, hogy tűző nap ne érje.

A fentieknél ritkább, de legalább ilyen fontos ápolási mód a metszés. Főként a cserjéket kell időnként metszeni. Az elszáradt vagy sérül hajtásokat tőből vágjuk le. A túl hosszú vagy rossz irányba nőtt hajtásokat a kívánt magasságban, a meghagyott rügy felett egy centiméterre vágjuk vissza. Metszünk bátran, ne sajnáljuk a növényt, hiszen az ő érdeke is!

Bármely szobanövényünket megtámadhatják kórokozók, elszenvedhetnek bakteriális és gombás fertőzéseket. Helyes tartással, növényápolással a legtöbb betegség megelőzhető!

 

 

Röviden a növények átteleltetéséről

Az erkélyen és teraszon tavasztól ősz közepéig pompázó növényeink télen is igényelnek egy kis törődést. Mivel a tél a nyugalmi időszakot jelenti, csak minimálisan öntözzünk 3-4 hetente. Alacsonyabb hőmérsékleten vegetálnak. Kevés és gyenge hajtást hoznak, amiket tavasszal a kinti elhelyezésükkor levághatunk.

Ideális teleltető hely a pince (a kaktuszok különösen szépen áttelelnek itt), a műhely, kamra, folyosó, fűtetlen helyiségek (pl. előszoba). A Klíviát (narancsliliomot) is átteleltethetjük így, előfordul, hogy késő ősszel még virágot is hoz, bár sokkal erőtlenebb színben.

 

Egy kis biológia óra

Sokszor említettük már, hogy a növények szótlan társaink, bár ez nem jelenti azt, hogy a maguk módján nem kommunikálnak velünk. A leveleik színe, állaga, az egész növény összképe beszédes a kíváncsi és szerető tulajdonos számára.

Csak pár szót kívánok szentelni a növények tudományosabb biológiai jellegéről, mert bár biológia tagozatba jártam gimnáziumban, nem ok nélkül lettem végül bölcsész…

szobanovenyek9

A növények levelének legfontosabb feladata a fotoszintézis. A fotoszintézis során a növény szén-dioxidból és vízből a fényenergia felhasználásával cukrot és oxigént készít. A cukor energiatartalma nagyobb, mint a szén-dioxidé és a vízé, így amikor a cukor lebomlik, energia szabadul fel. A növény fényenergiát raktároz a cukor, vagy a cukorból készülő keményítő kémiai kötéseiben. A cukor lebomlásakor keletkező energiát a növény életműködéseihez használja fel, az energia egy része pedig hővé alakul. A cukor lebomlása, vagyis lassú égése tulajdonképpen a növények lélegzése.

A vizet a növények a talajból általában a gyökerükön át veszik fel és a szár szállítószövetén keresztül át juttatják a levelekbe. A vizet alulról a gyökérnyomás nyomja, felülről pedig a levél párologtatása miatti szívóerő szívja. A párologtatás a leveleken lévő gázcserenyilásokon át történik. A növények a levelek színanyagaik segítségével kötik meg a fényenergiát.

A növények leveleikkel a fény teljes kihasználására törekednek. A levelek úgy állnak, hogy egy növény levelei egymást a lehető legkevésbé árnyékolják, de a többi növénytől elvegyék a fényt. A könnyező pálma levele teljesen a fény felé fordul.

A nagy levél azért előnyös a növényeknek, mert sok fényt tud felvenni, de sok vizet is párologtat, a legnagyobb levelű növények vízinövények vagy trópusiak. Léteznek módosult levelek is, a pozsgás növények levelei vizet raktároznak, a kaktusz tüskéje a védekezésre specializálódott, a kancsóka rovaremésztő növény, aminek fogókészülékei szintén levélmódosulások.

Talán érdemes megismerni a fotoperiodizmus fogalmát. Néhány növénynek a virágzáshoz meghatározott hosszúságú nappalra van szüksége. A trópusokról származó növények egy része rövidnappalos, virágzásukhoz 12 óránál rövidebb nappal szükséges. Ilyen növény például a krizantém, ami ha 21 napon át csak napi 8-9 órás megvilágítást kap, kivirágzik. A mérsékelt égövi növények virágzásához általában hosszú nappal szükségeltetik.

Utoljára frissítve: szombat, 19 október 2013 22:46