kedd, 22 április 2014 21:36

"Gyümölcsök, füvek, csillagzatok" - Növényszimbolika 2.

A gyümölcsök, a fákhoz hasonlóan, sokrétű szimbolikával rendelkeznek. Megértésükhöz csak egy kis ízelítőt kívánunk nyújtani.

 

 

Gyümölcs

 

"A Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség."

(Biblia)

 Gyumolcs alt

 

A gyümölcsök főként a halhatatlanság, újjászületés, termékenység, és maga az élet szimbólumaként jelennek meg. Emellett a teremtéstörténetek kedvelt szimbóluma. Egy állapot betetőzése, majd a benne rejlő mag miatt egy következő kiindulópontja, emiatt sokszor utalnak az eredetre is.
Gyakran a bőség jele, a bőségszaruk és az isteni lakomák gyakori alkotója.
Az ősi keleti és antik anyaistennők attribútumai. Az antikvitásban a gyümölcsök és a virágok a halotti rítusok felajánlásai voltak, illetve Démétér/Ceres földművelés istennőjének, valamint a megszemélyesített Bőségnek és Nyárnak az attribútuma.
Az arab zodiákus hagyomány szerint a tizenkét ágú gyümölcsfa termései az állatövi jegyek és a csillagok.
A bibliai bűnbeesés gyümölcsét szőlőnek, fügének, cseresznyének, leggyakrabban pedig almának szokták ábrázolni.
A gyümölcstelenség a meddőség jelképe.
A kereszténységben Jézus Szűz Máris méhének gyümölcse. Átvitt értelemben az ember cselekedetei is gyümölcsök.
A lélek 12 gyümölcse a szeretet, az öröm, a béke, a szenvedés, a gyengédség, a jóság, a hit, az alázatosság, a türelem, a szerénység, a mértékletesség és a szüzesség.
A gyümölcsök a föld termékenységét is jelképezik, de akár szexuális szimbólumok is lehetnek.
A festőművészet kedvelt témája.

 

 

Cseresznye

 

Cseresznye

"Mikor virágos minden út
s fehérek a cseresznyefák,
minden, mi volt, eszembe jut."

(Macuo Basó)

A cseresznye nem hiányozhat honlapunkról, a csocsoszan.hu-ról.
Mivel a tavasz gyümölcse, Kínában a remény, ifjúság, termékenység, női szépség jelképe.
Japánban a cseresznyefák virágzásának különleges jelentősége van. A Sakura a cseresznye, cseresznyevirágot jelenti, amely a törékeny szépség és mulandóság, a tisztaság és egyszerűség jelképe. A josino (yoshino) cseresznyefa a XVIII. század végére lett nemzeti szimbólum, mindenhová ezt ültették. Myogisan Sakura no Sato-ban 15.000 darab cseresznyefa van. A szamurájok életét a lehulló cseresznyevirághoz hasonlították, mert életük rövid, de haláluk nemes célt szolgál. A gyorsan hervadó cseresznyevirág az ideális halált, és az evilági javaktól való elfordulást és a létezés bizonytalanságát is kifejezi.
Japánban a házassági ceremóniákon a teát cseresznyevirág-főzettel helyettesítik, és ilyenkor a boldogság jelképe.
A kereszténységben a jótétemény, kedvesség jelképe, ezért gyakran ábrázolták a gyermek Jézus kezében.
A magyar néphagyományban a Borbála-napon levágott, kizöldülő cseresznyeág esküvőre utaló szerencseszimbólum. Vágásának szokását Szent Borbála legendájának az a mozzanata ihlette, hogy a megkínzott szűz fejére Krisztus a Paradicsom virágaiból koszorút helyezett, mire összes sebei meggyógyultak. Ez Borbála menyegzői koszorúja is, mely Jézussal való mitikus egyesülésére utal. Mivel a lányok húsvér férfi után vágyakoztak, kialakult a szokás, hogy a szűz segítségét kérték ehhez. Borbála napján, december 4-én cseresznyeágat vágtak, és ha kizöldült, akkor hamarosan férjhez mentek.
Csehov Cseresznyéskertje az elveszített múlt iránti nosztalgiát és a múlt ábrándjába kapaszkodó Oroszországot jelképezi.
Napjainkban gyakran az üdeség, a csók, vidámság, tavasz jelképe. A páros cseresznye a szerelem, párkapcsolat jelölője.

 

 

 

A gránátalma

 

"És miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy e rossz helyre hozzatok minket, hol nincs vetés, sem füge, sem szőlő, sem gránátalma, és inni való víz sincsen!"

(Biblia)

 Granatalma

 

Az antikvitás óta közkedvelt gyümölcsöt mintha csak napjainkban fedeznénk fel újra.

A sokmagvú és piros gyümölcsök a termékenységet, a szerelmet és az életet szimbolizálják.

Mivel nem támadják meg a férgek, a tisztaságot is kifejezi.

Kínában a bőség, boldogság, gazdag gyermekáldás jele.

A buddhizmusban az őszibarack és a citrusfélék mellett szent gyümölcsöt jelent.

Egyiptomban a halottak sírjába helyezték a lét folytonosságágának jeleként.

Gyakran az anyaistennők attribútuma: Héra/Juno kezében a termékenység jelképe.

Rómában a Concordia, Egyetértés ábrázolásain arra utal, hogy az egyetértő lelkeknek olyan egységben kell lenniük, mint a gránátalma magjainak, s ebből az egyetértésből születik majd meg a bőség.

Termékenységi jelentésére utal az a szokás, hogy házasságkötéskor földhöz vágják, hogy magjai szétszóródjanak. Görögországban ma is a lét és megsemmisülés, a termékenység szimbóluma, és napjainkban is a lakodalmi szokások részvevője.

Perszephonénak/Proserpinanak azért kellett az alvilágban maradnia, mert mire anyja megtalálta, Hadész megetette vele az Alvilágban termett gránátalma magját.

A zsidó hagyományban is a megújulás, termékenység szimbóluma, valamint jelképezte az áldást, amely az Istennel kötött szövetség eredménye. Az Énekek énekében a menyasszony szépségének szimbóluma.
A kereszténységben a szeretetet szimbolizálja a gránátalmafa termése és virága is.

Granatalma viraga
Az öröklét és a szellemi, spirituális termékenység jelentése is hozzá kapcsolódik. A koptoknál, az egyiptomi keresztényeknél a gránátalma a feltámadás szimbóluma. Jelölte az aszkézist is a papi rend belső értékeknek szentelt életére utalva, hiszen a gránátalma valódi értékét az élvezhetetlen, durva külső takarja.
A középkori Mária-kultusz idején a gránátalma magjai a Szűzanya számos erényeire és mérhetetlen irgalmára utalt.
A XV. századi Európában a gránátalma motívum a szőnyegek és brokátok kizárólagos díszítője.
A reneszánsz óta a magyaroknál is elterjedt motívum. Lehet, hogy őseik Ázsiából hozták magukkal. Mátyás királyunk udvarában vörös márvány gránátalmák ékeskedtek.

 

 

 

 


Alfred Anderschnak

 

a fűbe haraptak
s a fű fölött
kinőtt a fű

 

 

az a fű nőtt ki
amelybe mi
fogunk beleharapni

 

 

Fu alt

a fűbe harapunk
és ama fű fölött is
kinő a fű majd

 

az afű nő ki

amelybe ti

fogtok beleharapni

 

 

a fűbe haraptok
és ama fű fölött is
kinő a fű majd
(Eörsi István)

 

A fűhöz nagyon sokszínű képzetek kapcsolódnak.
A fűféléknek közel 14.000 faja él a világon és ökológiai szempontból a legsikeresebb növények, mert világszerte az összes növénytakaró-típusban megtalálhatóak a pázsitfüvek.
Mivel keskeny, lágyszárú növény, gyakran az alázatosság, alárendeltség, szerény észrevehetetlenség szimbóluma.
Mivel gyorsan és bőségesen szaporodik, a bőség jelképe.
Ciklikusan elpusztuló és megújuló képessége miatt jelezheti az enyészetet és mulandóságot, de épp emiatt a tulajdonsága miatt gyakran a füvekhez kapcsolják a hosszú életet és az egészséget is. Erre utaló népi elnevezések: forrasztófű, gyógyfű, az élet füve.
A rómaiaknál a fűkorona adományozása a katonai erények legnagyobb elismerését jelentette.
Az Ószövetségben a friss, sarjadó fű az igazak újjáéledésére utal, illetve jelenti az emberi sorsot. A gyorsan elszáradó fű az elmúlásnak és az ellenséges hatalmak megsemmisülésének is a jelképe.
A fű a meghódolás jelképe. A nomád hódító a meghódított területeken elsőként vizet és fűcsomót kér a legyőzöttektől. Anonymus Gesta Hungarorumában Árpád vezér a Tisza és a Bodrog vidékének meghódítása után vizet és fűnyalábot kér az ott lakóktól.
A magyar népmesékben gyakori motívum, hogy a táltos élesztő- vagy forrasztófűvel kelti életre gazdáját.
Napjainkban a fűhöz általában egy korszak lezárását és egy új korszak kezdetének indulását társítjuk.

Nagyapáink- dédapáink korában az egyik legnagyobb átoknak az a kívánság számított, hogy "Gyepesedjen be a portád!" - hiszen ez a terméketlenséget és az ebből fakadó szegénységet, ínséget jelentette. Napjainkban pedig a szép fű inkább a porta tulajdonosának gazdagságára utal: megengedheti magának, hogy ne termeljen, és van is ideje a füvet locsolni, nyírni.

 

 

 

Bambusz

 

 Bambusz

"Az ember teherbírása olyan, mint a bambuszé, amely sokkal rugalmasabb, és többet bír, mint gondolnánk."

(Jodi Lynn Picoult)

 

A Dél- és Délkelet-Ázsiában őshonos pázsitfűfélékhez tartozó növény szimbolikája a keleti kultúrákban igen gazdag.
A szerencse és újévi üdvözlések szimbóluma.
Hajlékony, az ég felé törő, egyenes szárú növény, ezért az alázat, a rugalmasság, az alkalmazkodás, a tökéletes ember szimbóluma, aki meghajol a vihar előtt, majd újra felemelkedik.
Szárának üressége miatt a buddhizmusban a szív ürességére utalva a belső lemondás erényét jelképezi.
Nem tűnik masszívnak, mégis ellenáll a legkeményebb télnek és a legforróbb nyárnak. Nem olyan törékeny, ahogyan azt gondolnánk - ezért azt is szimbolizálja, hogy ne ítéljünk első látszat alapján.
Zizegő hangja az áhítat és a megvilágosodás szimbóluma.
Jelentheti a ragaszkodást és a hitvesi egyesülést, soványsága miatt akár öregembert is.
A bambuszdomb az életerőt jelképezi. A bambuszerdő pedig az akadályokat, a bűnök erdejét, amin csak a tigris, a spirituális hatalom szimbóluma tud áthatolni.
A Távol-Keleten, Japánban és Indiában a bambusz a világtengelyt jelenti, ami az ősi vizekből nőtt ki.
A hindu mitológiában az örökkévalóság, az örök ifjúság szimbóluma.
Mivel nagyon ritkán -fajtától függően 18-60 évente - virágzik, Kínában a "sohanapjánt" ekképpen fejezik ki: "Majd ha a bambusz virágzik."
A feng shui gyakori eleme, mivel szinte bármely életterületre képes becsábítani a csít, a pozitív energiát.

 

Folytatjuk

Utoljára frissítve: péntek, 23 január 2015 13:34