Szerelemhozó tárgyak – avagy kalandom a hiányzó szerelemterülettel

Amikor új emberekkel találkozom viszonylag hamar elhangzik a csodálkozó kérdés, hogy miért is vagyok egyedülálló nő. Bevallom, nem igazán tudom megindokolni, ezért az új ismerősöknek inkább néhány randi- vagy kapcsolati élményemmel szoktam reprezentálni a helyzet gyökereit. Általában a második sztorinál elhangzik a „Te vonzod a hülyéket.” rövid, de felettébb pontos ténymegállapítás. Ezt követi a „De miért?” kérdés, amire egyelőre még senki sem tudott választ adni. Egy kedves barátnőm úgy vélte, hogy ha mi nem boldogulunk a feladvánnyal, forduljunk szakértőhöz, és bejelentett egy – na azért nem pszichológushoz, hanem egy látó hölgyhöz.

A hölgy valóban sok mindent látott, de erre a kérdésre ő sem tudott pontos választ adni. Megnyugtatott, hogy lesz még néhány „furcsa” ismeretségem (ennél kevésbé diplomatikus jelzőt használt), de el fog jönni az Igazi, akire megéri várnom. Azonban ő is lázasan kereste, vajon miért bukkan fel az életemben ez a sok elrettentő példa. Ő sem tudta megfogalmazni az okot, de amikor megkérdezte milyen alakú házban lakom, és erre én büszkén L alakút válaszoltam, diadalittasan csillant fel a szeme. Főleg, amikor a tájolás után kiderült, hogy a komplett szerelem sarkom hiányzik. A megoldást is elmondta: húzzak fel falakat, és hozzam ki egy síkba az egész házat. Dacosan ráztam a fejem, ez fizikai és anyagi képtelenség. Megnyugtatott, van megoldás, a feng shui számtalan praktikát ismer a hiányterületek pótlására. Így vetettem be magam a téma feltérképezésébe, és számtalan, bár meg kell mondani, gyakran ellentétes tanácsra bukkantam.

A szerelem még mindig elkerül, de a talált praktikákat szívesen megosztom minden érintett Olvasónkkal.

Az igazsághoz tartozik, hogy ezek közül csak párat próbáltam ki, felettébb elrettentő eredménnyel. Először is, ültettem a hiányterületre vörös rózsát, mert azt csak nemrég tudtam meg, hogy a rózsa ambivalens növény, hiába a szerelem szimbóluma a nyugati kultúrában, a feng shui szerint a tüskéi a várt boldogságot is távol tartják.
Azt lehet, hogy igen, de a házhoz beparkoló teherautóval szemben alulmaradtak. Szó szerint.

A színekkel mint szimbólumokkal foglalkozó írásunk első részében megismerhettük a színszimbólumokat általánosságban, illetve az ezüst, a fehér, fekete, zöld és kék színek egyéni jelentéstartalmát.

Most pedig nézzünk át a színskála másik felére, vajon mit jelképez a sárga, a narancs, a piros, a bíbor és a lila?

Mindannyian szembesültünk már azzal, hogy a színek milyen komoly hatással vannak érzéseinkre, mindennapjainkra. Gondoljunk csak arra, milyen jó érzés tavasszal az éledő természet zöldjében sétálni, lelkiállapotunknak megfelelően milyen színű ruhákat viselünk szívesen, a helyiségek falainak színe mit vált ki belőlünk.

„Általában a szín olyan erő, mely közvetlenül hat a lélekre. A szín a billentyűzet, a szemek a kalapácsok, a lélek a zongora a húrokkal. A művész a kéz, amely játszik. Megérinti az egyik vagy másik billentyűt, és megrezegteti a lelket."
(Wassily Kandinsky)

A sort még hosszasan sorolhatnánk, hiszen tudatosan, vagy tudattalanul, de a színek meghatározóak az életünkben. A színgyógyászat, a chromoterápia pedig egyenesen arra az észrevételre épít, hogy a környezetünkben lévő színek lelki állapotunkat és fiziológiai folyamatainkat, s ezáltal egészségi állapotunkat is képesek befolyásolni.

Lera barátnőm a karácsonyi ajándékvadászat közepén legelszántabban piros borítékra vadászott. Nem értettem, mire ez a fanatizmus, erre ő mosolyogva elmesélte nekem a karácsonyi piros boríték varázslatát. Bevallom, addig nem ismertem ezt a szokást, így hát gondoltam, megosztom másokkal is.

A növényszimbolikával foglalkozó sorozatunk következő részében virágokat mutatunk be jelképként. A virágszimbólumok ősi idők óta alkalmazott jelképek, melyeket napjainkig is felhasználunk, hol tudatosan, hol tudattalanul. A virágok elkísérnek minket születésünktől fogva (a szülőanyának virágcsokrot visznek a rokonok) egészen utolsó utunkig, a temetőig. Életünk jeles eseményeikor szeretteink mindig megajándékoznak minket virágcsokorral, melyeket kiszárítással viszonylag hosszú időre megőrizhetünk. A szerelemben a virágok külön nyelvet alkotnak. (S Hölgyeim, igen, a Férfi, aki szeret minket, az hoz nekünk virágot, még napjainkban is. Nem, nem fotót küld róla, hanem személyesen adja át, olyan formátumban, amihez nem számítógép és okostelefon kell, hanem váza és friss víz.)

Ismét csak mazsolázunk a számtalan virágszimbólum közül, és továbbgondolásra biztatjuk Önöket!