Virágok szimbólumként - Növényszimbolika 3.

Kategória: Feng Shuink 2014. máj. 22., csütörtök 18:33

A növényszimbolikával foglalkozó sorozatunk következő részében virágokat mutatunk be jelképként. A virágszimbólumok ősi idők óta alkalmazott jelképek, melyeket napjainkig is felhasználunk, hol tudatosan, hol tudattalanul. A virágok elkísérnek minket születésünktől fogva (a szülőanyának virágcsokrot visznek a rokonok) egészen utolsó utunkig, a temetőig. Életünk jeles eseményeikor szeretteink mindig megajándékoznak minket virágcsokorral, melyeket kiszárítással viszonylag hosszú időre megőrizhetünk. A szerelemben a virágok külön nyelvet alkotnak. (S Hölgyeim, igen, a Férfi, aki szeret minket, az hoz nekünk virágot, még napjainkban is. Nem, nem fotót küld róla, hanem személyesen adja át, olyan formátumban, amihez nem számítógép és okostelefon kell, hanem váza és friss víz.)

Ismét csak mazsolázunk a számtalan virágszimbólum közül, és továbbgondolásra biztatjuk Önöket!

 

Viragszimb Vadmargareta1

 

 

 

 

A virágszimbólumok általános jellemzői

 

 

"A mag nem tudhatja, hogy mi fog történni; a mag soha nem látta még a virágot. És a mag el sem hiszi, hogy ott rejlik benne a gyönyörű virág lehetősége."
(Osho)

 

Női princípium, főként a növekedés, szépség, szerelem és mulandóság jelképe.
Valamennyi kultúrában a világi és szakrális ünnepek, épületek, szobrok dísze.
Tölcséres kelyhe az égi eső és harmat gyűjtőmedencéje, ezért az élet nedvét tartalmazza és gyakran az anyaméhre utal. A kelyhét nappal kitáró virág a jövő gyümölcsét rejti magában.


A virágok színe és szirmaiknak száma gyakorta módosítja a virágok szimbolikáját. A piros és vörös színek elsősorban a szenvedélyeket, a szerelmet, a Napot jelölik, és ezért gyakran szerelem- és anyaistennők jelképe. A fehér virágok a tisztaság és ártatlanság jelképei. A vörös és fehér szín együtt a halált jelképezi.
Egyiptomban mint az élet szimbóluma kap szerepet a halottkultuszban.
A Buddha által felmutatott virág minden tanítást helyettesít: az elérhető tökéletesség, a világmindenség jelképe.
Kínában a női elemhez, a jinhez tartozik, és gyakori díszítőelem a házassági szertartásokon és díszítésben.
Az ikebana (a szó jelentése: életben tartott virágok) a középkorban kialakuló japán virágrendezés művészetét jelenti, mely a természet szépségének és tökéletessége mellett az ember és természet összhangját igyekszik kifejezni.
A kelták szerint a virágok a változékonyságot és instabilitást jelképezték, amely a nők, a lélek, a Nap és a szépség tüneménységének jelképe is.
A görögöknél nagy szerepet kapott a halottkultuszban és a győztesek fejére virágból font koszorúk készítésében is.
A római hagyományokban Flora, a virágok istennője, ünnepén, a Floralián az emberek virágkoszorúkkal ékesítették fel magukat.
A Biblia szerint Jézust pálmaággal köszöntötték, amikor bevonult Jeruzsálembe. Erre utal a tavaszi virágzó faágak megszentelése, a virágvasárnap.
Szűz Mária virága főként a rózsa, liliom és az ibolya.
A virágoskertek az Édenkertre utalnak, a sírok virágdíszítései pedig az örök tavaszra, feltámadásra. Elment szeretteink sírhelyét napjainkban is bőségesen beborítjuk virágokkal, azok mulandóságát látva pedig sokan megfogadják a sír mellett állók, hogy a másikat életében kell igazán megbecsülni...
A középkori széphistóriák fontos színtere a virágoskert, ahol a szerelem bimbója nyílik. A népdalokban, trubadúrkölteményekben gyakori a kedves virágnévvel történő megszólítása.
A titkos szerelmi üzenetek nyelve az úgynevezett virágnyelv.
A romantika idején főként a lélek szimbólumát látták benne.
A feng shuiban is fontos szerepet kap, főként az élővirág hozhat számunkra pozitív változásokat.

 

 

 

 

 

 

Rózsa

 

Viragszimb Rozsak1

 

 

 

"A gondviselés jóságának legszebb bizonyítéka szerintem a virág. Minden más, a képességeink, a vágyaink, a betevő falatunk elengedhetetlenül szükségesek az életünkhöz. De ez a rózsa ráadás. A színe, a szaga megszépíti az életet, bár nélküle is élnénk. És az ilyen ráadást csak a jóság biztosítja számunkra. Újra csak azt mondhatom, hogy reményt meríthetünk ezekből a virágokból."

(Arthur Conan Doyle)

 

 

 

A legismertebb virágszimbólum. A legtöbb ember szereti és tiszteli a rózsát, örömmel díszít vele ünnepeken, tartja kertjében, és használja motívumait. Azonban tudjuk, hogy mit is jelent a rózsa szimbólumként?
Női szimbólum, jelképezi a szemérmességet, a szépséget, vágyat, szerelmet, az életet, a teljességet. A fehér rózsa főként az ártatlanságot, a bájt, a lelki kitárulkozást fejezi ki.
Ahogyan már említettük, a rózsaszirmok száma szintén szimbolikus jelentést hordoz.
Kínában és Indiában ugyanazt jelképezi, amit a lótusz.
Az indiaiak szerint a szépség, a befejezett tökéletesség, a lélek, a szív, a szerelem szimbóluma.
A görög-római hagyományban több isten és istennő virága (például: Éósz/Aurora, Aphrodité/Venus, Khariszok/Gráciák).
A rómaiak rózsaszirmokat hintettek a sírokra, ez az örök tavaszt és az örökkévalóságot jelképezte. Erre utal az is, hogy a rómaiak halottak napja májusban, Venus havában volt, rózsavirágzáskor, ez volt az úgynevezett Rosalia.
A muszlim misztikában a rózsakert a szemlélődés helyszíne. A rózsa pedig a regeneráció, isteni tudás, kozmikus erő jelképe. A Bibliában a Paradicsom is rózsakert, a misztikus egyesülés helye.
A zsidó hagyományokban az élet fájáról eredeztetik. Az isteni kinyilatkoztatás egyik jelképe az égő csipkebokor.
A kereszténységben fontos szimbólum. A rózsáknak csak az ember bűnbeesése óta nő tüskéjük, ezért Mária a szeplőtelen fogantatás miatt mentesül az eredendő bűn alól. A középkorban Szűz Mária volt a rosa mystica, a tüske nélküli pünkösdi rózsa, a virág, aki megőrizte eredeti, paradicsombéli ártatlan, tüske nélküli állapotát.
A rózsafüzér eredetileg összepréselt rózsaszirmokból készült.
A gótikus katedrálisok szentéllyel szemközti falán a rózsaablak közepén gyakran ábrázolták Máriát Jézussal.
Árpád-házi Szent Erzsébet legendája szerint a szegényekről gondoskodó Erzsébet kenyeret vitt a rászorulóknak, amikor sógorával, Henrikkel találkozott. Erzsébet attól tartott, hogy netalán megtiltják neki a jótékonyságot, Henrik kérdésére, hogy mit visz, azt felelte, hogy rózsát. S a kosárban valóban rózsák voltak. Emiatt Szent Erzsébetet gyakorta ábrázolják rózsával.
A vörös rózsát Krisztus stigmáival is összefüggésbe hozták. A vörös rózsakoszorú a keresztényüldözés során elhunyt mártírokat, a fehér koszorú pedig a jó cselekedeteik által békében győzedelmeskedőket jelzik.
Az aranyszínű rózsa a Megváltó Krisztus jelképe, a teljesség, tökéletesség jelképe, Nagy Szent Gergely óta a pápai kegyelem emblémája is.
A kereszt közepére rajzolt rózsa a mindenség középpontját jelzi, Krisztus szíve, lelkének lenyomata. A rózsakeresztes rend jelvényén is Krisztusra, a világegyetemből áradó isteni fényre utal a világos rózsa.
A világi hagyományban a vörös rózsa a szerelem és érzékiség kifejezője, olykor vulva-szimbólum.
Számos vers, népdal hőse, a Kisherceg szeretett virága.


Viragszimb Rozsa KisHerceg
Umberto Eco A rózsa neve című műve utószavában a rózsa szimbolikájának áttekintése után megjegyzi, hogy "a rózsának mint szimbolikus képnek annyi a jelentése, hogy már semmit se jelent".

 

 

 

 

 

Liliom

 


Viragszimb Liliom

"Micsoda gondolatból alkothatta Isten a virágot? Hiszen ha csak bezöldíteni akarta a földet, csupa fűvel is bezöldíthette volna. De mennyi szép virágot vegyített a fű közé! A pirinkó nefelejcstől mind a rózsáig mennyi ezer és ezerféle alakú és színű virág nyílik mindenütt, ahol emberi láb nem tapossa el! A rózsa talán mégis a legszebb. De a liliom meg csupa rejtelem. Honnan veszi a liliom azt a csodás tisztaságú fehérségét? A földből? A föld fekete. És miért szeret elrejtőzötten élni? Ha útfélre ültetik, soványka marad, fejletlen. Ha félreültetik a kert zugába, nemes, szép formában magasra növekedik. Levele szélesebb, zöldebb, virága nagyobb. Miért? És nappal zárva van az illata. Mintha titkolná a keble kincseit. Közel kell hajolni hozzá, közeles-közel, hogy valamit érezhessünk a leheletéből. Ám éjjel, sötétben, a csillagok csöndességében ébren van az az egy virág. A fehérsége szinte fénylik a sötétben, és édes-finom illattal árasztja el a kertet. Mért titkolódzik nappal? Miért illatozik éjjelen? Mért fehérebb? illatosabb más virágoknál?"

(Gárdonyi Géza)

 

Leginkább a tisztaság, ártatlanság, fény jelképe, de van erotikus üzenete is. Jelképezheti a bódulást, de a gondviselést is.
Az egyetlen virág, amit Krisztus nevén nevez az Újszövetségben.
Egy kínai legenda szerint az egyik császári feleség lába nyomán liliomok nyíltak, innen ered az "aranyliliom" elnevezés, melyet később az elkötözött lábfejre is használtak, ami a szépségét jelképezte.
A görög mitológiában Héra fejéből születő növénynek tartották, de Perszephoné (a római Proserpina) liliomot szedett, amikor Hádész elrabolta őt a földalatti királyságába.
A zsidó hagyományokban az Istenbe vetett bizalom, és Júda törzsének a jele.
A kereszténységben a rózsához hasonlóan főként Szűz Mária virága. Egyenes szára Mária isteni elméjét, függő levelei alázatosságát, fehér színe pedig tisztaságát jelképezi.
Sokszor a szűz szentek attribútuma, a magyar szentek közül Árpád-házi Szent Margitot és Szent Imre herceget ábrázolják kezükben tartott fehér liliommal.

 

Viragszimb Szt.Margit


A magyar népköltészetben és hagyományokban a liliom a tisztaság, ártatlanság, szüzesség jelképe.
A vörös liliom Firenze jelképe.
A magyar Anjou-királyok heraldikai szimbóluma, a magyar országalmán szintén megtalálható ez a díszítés.
A Bourbonok azért választották a liliomot jelképükül, mert a liliom bibéje miatt a nemzés szimbóluma is, és a francia királyok a fennmaradásukat szerették volna általa biztosítani.

 

 

 

 

Tulipán

 

Viragszimb Tulipanok1

 

 

"Piros tulipán veled most mi legyen
Nem nyújthatlak át, ha nincs kedvesem
Beszélni sem tudsz, hogy vigasztalj
Vízbe doblak én egy grimasszal
Lebegj a Dunán, mint a gyermek a hintán"
(S. Nagy István: Piros tulipán, dalszöveg)

 

 

 

Őshazája nem Hollandia, de nem is ősi magyar virág. Bölcsője feltehetőleg Közép-, vagy Belső-Ázsia.
Közép-Ázsiában a tulipán a természet megújhodását jelképezi, ezért tavasszal külön ünnepe volt. A múlékony, de szenvedélyes szerelmet is jelképezte. Perzsiában a tökéletes szerelem szimbóluma.
Az oszmán-török uralkodóház emblémája.
Hollandia jelképe.
A kereszténységben szimbolikája megegyezik a lilioméval (tisztaság, szüzesség). Kehely alakja miatt sokszor azonosítják a Krisztus vérét felfogó kehellyel.
A piros vagy vörös tulipán az érzéki örömökre emlékeztet.
Gyakran a természetesség, játékosság szimbóluma.
A tulipántok hazánkba kerülésének mikéntjére több változat is olvasható. Annyi biztos, hogy a Kárpát-medencében négy tulipán faj őshonos. Több fajtája a XVI. században került Magyarországra Batthyány Boldizsár kertjébe, és száz év múlva a magyar mindennapok kedvelt virága lett. Vannak, akik szerint a XVII. században jelent meg hazánkban, mások megítélése alapján viszont itt volt már a XV. században is. Mindenesetre a magyar népművészetben gyakori díszítőelem. A stilizált tulipán vulva-motívum. A két külső íve a combnak felel meg, a közepén a szirom maga a vulva, az "élet kapuja". Kapufélfákon is erre utal, mivel a hiedelmek szerint a nemi szervek és termékenység-jelek megvédenek a gonosztól.
A XIX. század végén az úgynevezett Tulipán mozgalom a magyar ipar védelmét tűzte ki célul, pártolói jelvényt viseltek.
A francia virágnyelvben a szerelem megvallásának, a lángoló szerelemnek a jele, de a sárga tulipán a reménytelen szerelem virága.

 

 

 

 

Lótusz

 

Viragszimb Lotusz


"A lótusz virága a mocsárban nyílik. Minél mélyebb a mocsár, annál szebb a virág."
(Buddhista mondás)


Ami nyugaton a rózsa és a liliom, az keleten a lótusz.
A vizek, a teremtés, a világmindenség, a lélek jelképe, szimbolizálja az élet születését.
Szimbolikáját különlegességein alapulnak. A Nap melegének és a vizeknek a teremtménye, maga a káosz vizeiből kiemelkedő kozmosz. Egyesíti a szellemet és az anyagot, a tüzet és a vizet, a hímet és a nőt. A lótusz androgün növény.

 

Az androgün, vagy hermafrodita azt jelenti, hogy a lény hímnős, egyszerre mindkét nem jegyeit hordozza. Az ősi egység, tökéletesség szimbóluma. Számos mitológia szerint a dolgok eredeténél a nemek még nem voltak szétválasztva, az ég és a föld különválása után alakultak ki az alapvető ellentétpárok (például férfias - nőies, nappal - éjszaka). A hinduk szerint az első ember androgün volt, kettészakította magát nőre és férfira, s azóta az emberek egy egész két fele, és azóta keresik lelkük másik felét. Maga az elnevezés onnan ered, hogy a hagyományok szerint Aphrodité/Venus és Hermész/Mercurius Hermaphroditosz nevű fia egyben nőnemű is volt. A görög nyelvben egyébként a hermaphroditosz elpuhultságot jelent, és a nőies férfiakra alkalmazták.

 

Az isteni születés szépségét mutatja, ahogyan tisztán emelkedik ki a sáros vizekből.
Termékenység-szimbólum, mivel szétszóródott magjaiból számos új növény születik. Két virága egyetlen szárból hajt ki, ezért a házastársi harmóniát is jelképezi.
Gyümölcse, levelei és virága kör alakú, a létezés örök körforgására is utal. Egy időben látható rajta a rügy, kinyílt virág és a magok, ezért a múlt-jelen-jövő összefonódását jelöli.
Mivel a lótuszvirág éjjel összecsukódik és vízbe merül, hajnalban pedig a víz felszínére jön, Egyiptomban a Nap jelképe, Felső-Nílus emblémája, a királyi hatalom, az újjászületés és halhatatlanság virága. Egyiptomban és a hindu kulturában él a hagyomány, hogy az élet a vízből, egy mély és végtelen óceánból és egy hatalmas lótuszvirág sarjadásából jött létre.
Indiában a szív, a középpont jelképe.
A buddhista hagyományok szerint, amikor Buddha még csak a megvilágosodást kereste, hosszú meditációja közben körmei átnőttek a tenyerén és a körmök végén lótuszok nyíltak ki. Buddha attribútuma, de utal a szellemi virágzásra, bölcsességre és a nirvánára is. A lótuszvirág a piszkos, mocsaras vizekben növekszik, de képes a víz felszínére törni és gyönyörű virágot hozni - a buddhisták szerint így tud eljutni az ember a nirvánához.

Viragszimb Buddha
A buddhisták legismertebb mantrája, az "Om mani padme hum" azt jelenti: "Ékszer a lótusz szívében", vagy "Éljen a lótuszban lévő drágakő".
Kínának saját lótuszvirág-istennője volt, Nü-kua, akit ősanyjukként tiszteltek, és úgy tartották, hogy a lótuszvirágban lakik, és ő teremtette az embereket.
Kínában a jin és jang egységét jelzi, a szellemi kibontakozás, tisztaság és termékenység jelképe. A kínai gáláns költészet a nemi szervre is használta, illetve így emlegették a kurtizánokat is.
A japán irodalomban az erkölcsi tisztaságot megőrző ember jelképe.
A görög-római hagyományokban főként Aphrodité/Venus virága, de jelentősége volt a halottkultuszban is.
Az egyik legnagyobb megbecsülésnek és népszerűségnek örvendő szimbólum a kínai térrendezésben. A feng shui szerint a lakás bármely részén képes kifejteni pozitív hatását, és bármely területet képes erősíteni. Akár csodákat is képes bevonzani, és a reménytelen helyzeteteket is enyhíti.

 

 

S ha már ilyen sokat emlegettük a színek jelentéseit, módosító hatásait, sorozatunk következő részében a színeket mint szimbólumokat tekintjük át. Tartsanak velünk akkor is!

Folytatjuk

Utoljára frissítve: 2015. szeptember 08., kedd 12:07
2018. január 19. Péntek
Sára, Márió

Aktuális kérdés

Hogyan tetszik az oldalunk?
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
  • Szavazatok: (0%)
Összes szavazat:
Első szavazat:
Utolsó szavazat:
 
Powered by Sexy Polling
 

Életmód