Kirándulunk

Amint múltkori kekszes írásomban említettem, mostanában kirándulgattam. Úgy éreztem, ennyit most igazán megérdemlek magamtól, és ha még a Hercegünk is csatlakozik, ugyan nem fehér lovon, de néhány lóerőn, akkor még fantasztikusabb lesz az élmény. Szokásomhoz híven meglátogattuk a barátokat Bajorországban, akikkel kisebb kirándulásokat tettünk a környéken, így jutottunk el Scheideggbe egy lombkoronaparkba.

 

Bajorlombok0


Bevallom, már a gondolattól is féltem, vajon mi várhat ott rám, hiszen gyermekkorom óta tériszonnyal küszködöm és köztudott, hogy a lombkorona már pedig magasan van és így a bajor Alpokban található fenyőerdő sem lesz valószínűleg hozzám méretezve. A kíváncsiság azonban nagy úr és előbb-utóbb legyőzi azt a kis hangot belül, hogy a dolog eléggé ijesztőnek hangzik. Mikor pedig odaértünk már nem csak annak hangzott, hanem a látvány is elég felemelő volt. Az emelkedés pedig szép lassan kezdődött, ugyanis nem a könnyebbik, liftes utat hanem a lépcsőset választottuk. Ez azért is volt egy idő után rémisztő, mivel a lépcsők alatt ugye csak a levegő volt és el kellett érni a lombkoronát.

"Ha nem ismered a fákat, eltévedsz az erdőben, de ha nem ismered a meséket, eltévedsz az életben."

Erdő. Fák, bokrok, virágok. Életünk szerves részei és nem csak azon szerencséseké, akik ott tölthetik mindennapjaikat munkájukból vagy bármi másból adódóan. Az erdő létfontosságú számunkra, de én most nem azokat az indokokat sorolnám fel, melyeket lassan minden felbukkanó médium harsog felénk. Persze, fontosak azok is, hisz mi lenne Földünkkel a hatalmas erdők, gyönyörű fák nélkül.


Az erdők fontos szerepet töltenek be az emberiség kultúrtörténetében is. Megannyi isten, kik alkotói, védelmezői, lakói az erdőknek. Gondoljunk csak a görög-római mitológiára, ahol Pán, Artemisz, Apollón, a Nimfák mind az erdőhöz kötődtek. A Heszperiszek kertjében állt az aranyalmát termő fa és Daphné, a nimfa, Apollón szerelme elől menekülve változott babérfává. De nem kell nekünk a görög-római mitológiánál maradni, hisz a Bibliát kézbe véve azt olvashatjuk benne, hogy az első emberpár, Ádám és Éva egy gyönyörű kertben, a Paradicsomban, ha úgy vesszük, egy erdőben élt, amelynek nem minden fája lett volna számukra elérhető, a történet végkifejletét ismerve azonban ezt nem nagyon sikerült betartaniuk.

 

Tunderek faja

A felséges fűz, a "Tündérek fája" a kép baloldalán látható

Azt hiszem ez a név sokaknál nem egy fiatal nőt, hanem egy olyan autót jelöl, mely a motorizáció fejlődése és az első autók megjelenése óta státusz értékűvé vált és általában egy bizonyos korban eljön annak az ideje, hogy szeressük vagy pedig kimondott ellenszenvvel viseltessünk iránta.

 

Mercedes6

Amikor meglátogattam ismerőseimet Bajorországban, újra elmentünk Bad Wörishofenbe, a híres fürdővároskába, de most kivételesen nem fürdeni, hanem körbejárni a híres mezítlábas parkot, melyet Sebastian Kneipp alkotott meg. Azt mondták, mindenképp ki kell próbálnom és el kell mondjam, tényleg felejthetetlen élményt nyújtott.


Sebastian Kneipp a 19. században élt és katolikus pap létére természetgyógyászattal kezdett foglalkozni saját betegségéből adódóan, majd pedig egyre terjedtek ismeretei és egyre többen kértek tőle tanácsokat. Röviden ennyi lenne, aki utána akar nézni, sok helyen találhat róla információt. Ami számomra most fontosabb, az a mezítlábas túra.

 

Mezitlabas seta7

Bécs igen kedvelt látogatási célpont. A világ minden pontjából utaznak oda az emberek, hogy megnézzék a számos, a Habsburg-családhoz köthető látnivalót: a Hofburgot; egykori nyári rezidenciájukat, a Schönbrunni kastélyt; a kapucinusok kriptáját, ahol a néhai uralkodócsalád több mint száz tagja alussza örök álmát; a Belvederét, mely a Szarajevóban meggyilkolt Ferenc Ferdinánd trónörökös székhelye volt. Bármerre sétálunk a városban, lépten-nyomon a Habsburgokra utaló emlékekbe botlunk.