A Zemplén egyik eldugott kis csodája ez. Sárospatak közelében, a 37-es számú főútról lehet megközelíteni. Sárospatak szívéből tanösvény vezet ide. A túrához illő öltözet erősen javasolt, de legalábbis kényelmes cipő viselete. A hely megközelítése kalandos, sokat látott és megélt földút után gyalogolni kell hegyes-erdős terepen. Az útba igazodást táblák és túraút jelzések segítik. Nem szégyen megállni út közben, főleg a nyári hőségben. Kitartást kívánunk, sok-sok lihegés után páratlan látványban lesz részünk, melytől lehet, hogy ismét elakad a lélegzetünk.
A Tengerszemhez látogatást csak jó időben, sármentes időszakban javasoljuk.
Megyer-hegyi Tengerszem és Malomkőbánya
A 324 m magas Megyer-hegy a földtörténeti harmadkor, a középső-miocén vulkanizmus riolittufa kúpja, tömegét döntően horzsaköves-kovás riolittufa és hidrokvarcit építi fel. A kovasavval átitatott kőzetet megszilárdulása után igen nagy keménység jellemzi, amelyet kristályos zárványai és üregei kiválóan alkalmassá tettek a malomkő-gyártásra. A Megyer-hegyen már a XV. században működő kőbánya volt. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték. A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott. A bányában felgyülemlett fenékvíz eltávolítására a – költségesebb vízkiemelést kiváltandó – vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori Ó-bánya dél-nyugati szegletében. A felhagyott malomkő-bánya fejtési gödrében kialakult az a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek el. A tó víztömege mintegy 4.000 m2, legnagyobb mélysége 6,5 m. A tavacska mellett az egykori bányászok riolittufába vájt szállásai láthatók. 1977-ben a tavat és környékét természetvédelmi területté nyilvánították. Ma kedvelt kirándulóhely, a Malomkő-tanösvény Sárospatak belvárosától vezet el oda piros túraút jelzéssel.
Jó túrázást és kellemes időtöltést kívánunk!