Továbbhaladva Szeged felé azon gondolkodtam, hogy egy városnak is szüksége van marketingre, talán jobban, mint valaha. Kecskemétről a Mercedes gyár ugrik be elsőként, ami azért nem feltétlenül arra ösztönöz, hogy szabadidőmet itt töltsem el. Nem csak velem lehet a gond, mert ismerőseimnek mesélve a pozitív csalódást és elképzelésemet, hogy visszatérek Kecskemétre és környékére kicsit jobban szétnézni, tágra nyílt szemekkel bámulnak rám: „Nyaralni az Alföldre, Te hülye vagy?”
Igen, szükség van marketingre. A sajtóban az is pompásan kirajzolódik, hogy miként lehet lejáratni egyes kedvelt városokat, hátha azok átadják helyüket a népszerűségi listán politikusok és befolyásos emberek új favoritjainak. Gondolok itt a sorok között megbúvó Tokaj kontra Mád vitára, amire szerény véleményem szerint kár is időt pazarolni, mert turisztikai szempontból sem épp etikus más hátára taposva feljebb jutni.
De térjünk vissza Kecskemétre! Egy kis ízelítő, ami egy rövidke órába belefér:
A palotára emlékeztető Városháza Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült 1892-96-ban, szecessziós stílusban.
A Városháza mellett található a Kossuth téren a Nagytemplom, ami 1774 és 1806 között épült késő barokk (copf) stílusban.
A Szent Miklós templom, vagy más néven Ferences templom, Barátok temploma, szintén a Kossuth téren található. Ez a város legrégebbi, ma is álló épülete.
A Katona József Színház épületét a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan avatták fel. Eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel.
Tudom, morbid vagyok, ezért az én figyelmemet jobban felkeltette a Színház előtt álló Szentháromság szobor, amit az 1738-39. évi (a szobron ez a dátum olvasható, de máshol 1739-1740-es dátum szerepel) pestisjárvány emlékére állítottak 1742-ben, barokk stílusban.
A Cifrapalota a Mercedes gyár mellett a másik Kecskeméthez kötődő asszociáció. Sajnos nem sikerült megnéznem, a képet a Wikipédia biztosította.
A város nagyot nőtt a szememben a kulákok szenvedéseinek emléket állító szobor miatt, mert valahogy ez a szomorú történelmi epizód nem igazán ivódott be a köztudatba. Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án, Kecskeméten elmondott beszédében hirdette meg a kuláküldözést, és gyakorlatilag pár év alatt megsemmisítette a magyar középparaszti osztályt. A szobor a Városházával szemben található, azzal az épülettel, amelyben egykor az ÁVH működött.
A pontot ez a virág tette fel az i-re nálam, mert a nevét nem tudom, de egyszerűen ez a kedvenc nyári virágom, és Kecskeméten gyönyörű bokrokat láttam belőle.
Hegyek valóban nincsenek, de mindent mégsem akarhatunk...