szombat, 11 július 2015 11:35

Egy kis olaszos keksz

Mostanában sokat utaztam, így visszatérve nekiállhatok mindent szép lassan megírni. Az élményeket azonban nem azzal kezdeném, hogy merre jártam, hanem inkább valami olyannal, amire mindenki vágyik utazás közben. Egy kis nassolnivaló édesség… igen ám, de ha az ember utazik, akkor előtte nem sok ideje akad, és azért nem feltétlenül kell a boltba elrohanni azért, hogy bedobjunk valamit a táskába és mosolyt csaljunk vele azok arcára, akiket mellénk sodort az élet.
Még tavasszal akadtam egy olasz sütemény, bár inkább keksznek nevezném, receptjére, amit szerintem azért többen ismernek, így nem feltétlenül lesz nagy újdonság, de azóta ezt elég rendszeresen sütnöm kell. A főkóstolóm ugyanis nagyon megkedvelte és ha „álmaink Hercege” valamit megszeret, azt általában meg is csináljuk.
A sütemény maga a cantuccini és nem kell sok hozzávaló, mégis nagyon finom és elvileg – ez nálunk általában nem működik – tartós édességünk lesz, ami utazáskor igen jól tud jönni.

Cantuccini
A recept:


Hozzávalók 2 rúdhoz:


250 g liszt
100 g nádcukor – én sima cukorral szoktam, mert általában az van itthon és szoktam tenni hozzá egy vaníliás cukrot
50 g durvára vágott dió – volt, amikor kimaradt és senki nem panaszkodott
80 g aszalt gyümölcs – áfonya, meggy, kajszi kerültek eddig kirpóbálásra
1 tk. sütőpor
40 g puha vaj
egy csipet
1 tk. mézeskalácsfűszer – eddig én még ezt sem tettem bele, hanem inkább a gyümölcsököz illő fűszereket használtam (fahéj, gyömbér) és volt, hogy egy picinyke likőrrel is megbolondítottam.
2 tojás


Az összes hozzávalót összegyúrjuk, de a diót és az aszalt gyümölcsöt még nem tesszük hozzá, hanem majd csak akkor, mikor a tészta összeáll. Ha nem áll össze, egy kevés puha vajat adjunk még hozzá. Amikor elkészültünk (kb negyed óra), a tésztából két kisebb, kb. 3-4 cm átmérőjű rudat formázunk, aminek a tetejét kicsit ellapítjuk. A rudakat sütőpapírral bélelt tepsire tesszük és 180°C-ra előmelegített sütőben kb. 25 percig sütjük. Utána kivesszük és hagyjuk kicsit hűlni – én általában pár perc után kirakom egy fa deszkára, hogy jobban hűljön –, majd felszeleteljük a rudakat. A szeleteket visszarakom a tepsire fektetve és 150°C-os sütőben kb. 8-10 percig szárítom.


Aztán amikor kész, megpróbálom légmentesen záródó dobozba tenni, hogy megmentsek valamennyit, de ez nem mindig sikerül. Itt a nyár, tényleg nem tart olyan sokáig megsütni és garantált sikere lesz szerintem mindenkinek.

Jó étvágyat!


Rószegh Lili

Utoljára frissítve: szerda, 15 július 2015 10:31