A mezítláb való sétálgatás gyermekkorom alapvető élménye volt, hisz falun felnőve teljesen természetes, hogy cipő, szandál, papucs nélkül rohangálunk a fűben, kertben, bárhol, de csak gyerekként, ha a szülők nem olyan ijedősek és megengedik. Aztán ezt szép lassan elveszítjük és hozzászokunk a jó kis cipőhöz és még a lakásban sem járkálunk papucs vagy bármiféle lábbeli nélkül. Azonban azt kell mondjam, hogy én szeretek otthon és fűben, finom homokon, mindenféle pihe-puha dolgon mezítláb járkálni, ezért nagy lelkesedve vártam a túrát.
Azt már korábbi élményeimből tudtam, hogy a gyógyvíz nem mindig meleg. Első alkalommal inkább nem írnám le azokat a szavakat, melyek a bajor kisvárosban elhagyták a szám, de barátaim jól szórakoztak és csak egy szót emlegettek a körülöttünk álló értetlenkedőknek: Ungarin... és ők menten mosolyogva vették tudomásul, hogy a kis magyar leányka megismerkedett Kneipp hideg vizes kúrájával... ezért most őszintén szólva a hideg vízben való gyaloglást kihagytam, amint megláttam, hogy mi az első rész az általam csak akadálypályának elnevezett sétaútvonalon. A Kneipp-féle mezítlábas park ugyanis különféle próbák elé állítja talpunkat, ami rég elfeledte, milyen is egy jó kemény talp által védve lenni.
Jön itt minden. Kis tavacska, jobban mondva inkább tócsa alján tobozokkal, amik egy jó ideje áznak. Kisebb-nagyobb kövek, amiken hol mulatságos, hol kissé szúrós a járkálás, de ha bök, hamar átérsz a végére. Fenyőfák alatt mászkálni a tűleveleken és margarétákkal virágzó réten. Kis patakban, homokon, változó méretű kavicsokon, majd sárdagonyán keresztül, igazi iszapba süllyedni úgy, hogy kapaszkodni kelljen és akkor az igazán jó fajátékokról ne is beszéljünk, amik tényleg olyanok, mint a játszótereken a gyerekeké. Közben persze igazi kikapcsolódás, gyönyörű illatos rózsaligeten át, hisz Kneipp számára az aromaterápia is nagy jelentőséggel bírt.
Amúgy pedig miért jó mezítláb járkálni? Egészséges... ezt lassan elfelejtjük... aki mezítláb jár, annak jobb a tartása, másképp fog mozogni és olyan izmokat mozgat meg, amit rég elfelejtett. Szóval tényleg jót tesz nekünk!
Ma már Magyarországon is találunk Kneipp-féle parkokat, remélem egyre többet, mert igazán felszabadító élmény volt, főleg ahhoz képest, hogy azért nem szokásom elég gusztustalannak tűnő pocsolyán keresztülgázolni, amiben még van is valami és a tobozokon kívül nem látni, mi lappanghat az alján. A néha bökölődő kavicsokon keresztülrohanni, hogy élvezhessük a puha homokot és a kicsi kavicskákat. Újra gyerekek lettünk, mindenki, a 60-70-80 évesek ugyanúgy élvezték, ahogy mi, a gyerekeket pedig ne is említsük. Nekik igazán az egész park egy nagy játszótérré vált. Tudom ajánlani mindenkinek és talán hamarosan kedves Olvasóink lakóhelyéhez közel is akad egy Kneipp-féle mezítlábas park.
Rószegh Lili
"tényleg felejthetetlen élményt nyújtott"
"pocsolyán keresztülgázolni, amiben még van is valami és a tobozokon kívül nem látni, mi lappanghat az alján"
"aki mezítláb jár, annak jobb a tartása, másképp fog mozogni és olyan izmokat mozgat meg, amit rég elfelejtett"