A recept a következő:
3 kisebb narancs leve
20 dkg cukor
1 vaníliás cukor
60 dkg liszt
40 dkg vaj/margarin
4 tojás
egy kis lekvár (keményebb fajta, ez most éppen egy 3 éves meggylekvár lett) és cukrozott darált dió
Először is kifacsartam a három narancs levét. Egy tálba raktam a margarint, a cukrot, vaníliás cukrot, a narancslevet és a négy tojás sárgáját, majd habosra kevertem az erre a célra kifejlesztett masinával, így szerencsére nem tart órák hosszat ez a része a tészta elkészítésének. A habosra kevert narancsos-cukros-tojásos margarinhoz ezután hozzáadtam a lisztet és egy szép kis gömböcöt gyúrtam belőle. Itt kezdődik a pihenés – a tésztának legalább egy óra kell, mielőtt kinyújtjuk. Mivel délelőtt elkészült a tészta, pihengetett ebéd utánig, így a pihenés nálam kicsit több lett, mint egy óra. Ujjnyi vastagra nyújtottam a tésztát és most éppen egy sima kerek, de nagyobb szaggatóval szép kis köröket gyártottam, meg egy-két holdacskát is, mivel valahogy eltűntek a karácsonyi formák, de majd előkerülnek valahonnan. A nagy korongokat utána tepsibe raktam szépen egymás mellé sütőpapírra, megkentem a tojások fehérjével, közepükre raktam egy kis kupac meggylekvárt és megszórtam a dióval.
Mivel semmi különösebb esemény nem történt, ami nálam a legtöbb esetben szokott, most teljes nyugalomban raktam őket a sütőbe, 175°C-ra és vártam, hogy szép kis linzerkék legyenek belőlük, amihez úgy kb. 20-30 perc kellett. Elnézést, most nem tudom pontosan, de az illatról és a kinézetről szerintem mindenki rá fog jönni, mikor is készül el.
Ezek után óvatosan bementettem őket dobozokba, hogy még szenteste is legyen belőlük, mivel ahogy családom ismerem, képesek lennének megenni, ezért most a kamra mélyén várják a szentestét, hogy a halacskából készített remekek után szintén az asztalra kerüljenek.
Rószegh Lili